A nyári 147 dollárosnál is magasabb csúcs idején még annál is vadabb, kétszázötven, sőt ötszáz dolláros találgatások is napvilágot láttak. Az olaj árának mozgását követő, szintén rekordmagas üzemanyagárak miatt a nagy autógyártók - főleg a magas fogyasztású modelleket kínáló amerikai cégek - rohamos kereslet- és ebből adódó bevételcsökkenést szenvedtek el. Ez a megroggyanás hozzájárult a detroiti gyártók jelenlegi mélyrepüléséhez is.
Sok cég került komoly bajba
Az egekbe szökő kerozinárak a légitársaságokat sem kímélték. Sokuk jegyáremelésekre, üzemanyagpótdíjak bevezetésére, járatok felfüggesztésére vagy beszüntetésére, gépek eladására kényszerült, több jelentős piaci szereplő pedig kénytelen volt egyenesen csődöt jelenteni, vagy szerencsésebb esetben egy versenytársával összeolvadni, hogy együtt könnyebben vészelhessék át a válságot.
A rekordárak nem meglepő módon a nagy fuvarcégeket is erősen megviselték, a közútra specializálódott vállalatoktól kezdve a hajózási társaságokig.
A hitelválság vetett véget a rekord-döntögetésnek
Júliusban aztán vége szakadt a szárnyalásnak. Az Egyesült Államokban kibontakozó, később globálissá váló és a reálgazdaságba is begyűrűző hitelpiaci válság hatására csökkenésnek indult az olaj iránti kereslet, s így annak ára is zuhanórepülésbe kezdett. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) októberi jelentésében a világ olajfelhasználásának minimális növekedését jelezte előre. Ma 44 dollárnál is kevesebbe kerül egy hordó olaj, múlt hét pénteken pedig 40 dollár körül is volt az ár.
Az olajárak gyors esése még az orosz költségvetést is veszélybe sodorta: a referenciaként számon tartott Ural olajkeverék ára alapján alakulnak ugyanis az ország olajbevételei, amelyekre jelentős mértékben épül a büdzsé. Az orosz kormányzat ötven dollár feletti árral számolt még jövőre is, de most - másfél év után - újra ezen érték alá süllyedt a mutató. Novemberi jelentések szerint a költségvetés tarthatatlanná válhat, és az államnak aranytartalékaihoz kell nyúlnia a büdzsé kiegyensúlyozása érdekében.
Esnek a hazai benzinárak
A hazai üzemanyagárak eleinte - úgy tűnt - kevéssé reagáltak a nemzetközi árcsökkenésre, néhány hét elteltével azonban a történelmi csúcsnak számító 315 forintos átlagos literenkénti benzinár és a 335 forintos dízelár is esni kezdett. Azóta szinte heti gyakorisággal jelent be újabb mérséklést a Mol: a legfrisebb hírek szerint most szerdától újabb kilenc forinttal esik a benzin, és tizenkettővel a gázolaj ára - 233-as illetve 255-ös átlagra.
Húsz dollár is lehet az olaj
Ha bekövetkezik az Egyesült Államokban a stagfláció, a mai árak alapján nem lehetetlen, hogy a nyersolaj hordónkénti jegyzése lemegy 30 vagy akár 20 dollárig is - mondták el korábban iparági szakértők az amerikai CNBC televízióban. A helyzet vonzóvá teheti a befektetéseket a kínai energiaágazatban, fellendülhet az urán iránti kereslet is. Más amerikai elemzők szerint a jövő év márciusában a mostanihoz hasonló 40 dolláros olajár várható.
A Merrill Lynch befektetési bank szakértői úgy vélik, a kőolaj árának a jövő év első felében huszonöt dollár környékén lehet a mélypontja, majd a második félévtől ismét drágulni kezdhet. 25 dollár alatti ár csak akkor képzelhető el, ha Kína gazdasági növekedését az eddig vártnál is nagyobb mértékben fogná vissza a globális válság, áll az elemzésben.
Fokasz Oresztész
