Lenner Áron Márk hozzátette: arra számítanak, hogy ez továbbra is fennmarad, az adatokat folyamatosan elemzik, nyomon követik. A helyettes államtitkár a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) A kereskedelem perspektívái 2015 címmel megtartott tudományos fórumán kiemelte, hogy a kormány munkájának eredményeként a magyar gazdaság a kiskereskedelmet is magával húzó növekedési pályára állt. Van tér a kereskedelem további növekedésére, a forgalom élénkülése tavaly nyár óta folyamatos, a trendszerű emelkedést támogatja a bővülő foglalkoztatás, és az enhén negatív infláció. Az ágazatban bevezetett szabályok többsége találkozik a szektor képviselőinek elképzeléseivel, de akadt nézeteltérésre okot adó intézkedés is: ezek közé a vasárnapi zárva tartás márciusi bevezetését vagy az online pénztárgépek bevezetését sorolta.
A vasárnapi boltbezárással kapcsolatban azt mondta: az utóbbi heteknek sikerült tisztázni a vitákat, a múlt héten a parlament elfogadta a módosító javaslatot is. Kitért arra, hogy viszonylag széles a kivételi kör, további mentesülés az adventi időszakban lehetséges vagy a kereskedő által választott tetszőleges vasárnapon, továbbá a karácsonyi-szilveszteri időszakban. A legfontosabb kivétel a 200 négyzetméter alatti családi vállalkozások joga a nyitva tartásra - mondta.
Nyugat-Európában az üzletek 12 százaléka bonyolítja a forgalom 75 százalékát, ami óriási arány - mutatott rá Kozák Tamás, a BGF kereskedelmi intézeti tanszék docense. Kelet felé (Bulgária, Románia) haladva a hagyományos csatornák - piacok, kisboltok - dominanciája jellemző. Az internetes kereskedelem a szakáruházak forgalmában már közel egyharmaddal jelenik meg - mondta. Ismertette: a kereskedelem 10-11 százalékkal részesedik a GDP-ből, az elmúlt években növekedés indult, a válság miatti visszaesés után most a 2000-es évek elejének szintjén áll. Jelenleg 140 ezer üzlet van Magyarországon.
Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy Magyarország a régió sereghajtója lett vásárlóerőt tekintve, Törökország és Szlovákia is előrébb áll. Az országon belül nőtt a leggazdagabb és a legszegényebb települések vásárlóereje közötti különbség is. Kiemelte ugyanakkor, hogy a nem élelmiszertermékek forgalma visszatért a hat évvel ezelőtti szintre, a háztartások költése javuló tendenciát mutat. Az ötéves negatív trend megfordult, több a vásárlás és nagyobb a kosárérték az országban, habár regionális összehasonlításban még elmaradásban van - mondta. Egy vásárlásnál 2200 forintot költenek a magyarok, míg az osztrákok háromszor ennyit, de a vásárlási gyakoriság, a havi 120 alkalom megegyező. Az online kiskereskedelem részesedése Magyarországon 3-4 százalék, szerepe dinamikusan nő, az okostelefonon internetezők 85 százaléka már vásárolt online. Az átlagos online vásárlás több mint 3-szor nagyobb az átlagos nem online kosárnál - ismertette Kozák Ákos. A csúcsidőszak az online FMCG-vásárlásban szombaton van.
A vasárnapi zárva tartásról azt mondta: a rendelkezés befolyásolja a vásárlási szokásokat, közel 900 ezer háztartás vásárolt vasárnaponként, a háztartások harmada intenzív vasárnapi vásárló. A hipermarketekben forgalomátrendeződés figyelhető meg, összesített adatok minderről majd július elejére lesznek - jelezte.
MTI
