Ha kivették volna a törvényből a jogszabály alapján kiszámítható jövedelmeket - amelyek egyébként a közszolgák esetében alig érik el összességében a kétmillió forintot, vagy csak ritka esetben - "akkor valószínűleg megállt volna a lábán a törvény" - mondta Lövétei István.
Ha nincs jogszabályban meghatározva a jogviszony megszűnésekor adandó összeg, hanem megegyezés alapján fizetnek ki például tíz-, húsz- vagy akár nyolcvanmillió forintokat, az valóban jó erkölcsbe ütközik, mert nem áll arányban a teljesítménnyel - magyarázta.
"Egy jogszabályban összevonni a törvényesen kiszámítható jövedelmet és az ezt nélkülöző alapon adott juttatást, teljesen irreleváns" - szögezte le az alkotmányjogász.
Lövétei István szerint az Ab döntése útmutatás is arra, hogy milyen módon lehetne törvényt hozni.
A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.
Az Ab szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.
A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá.
Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely a 98 százalékos különadóról is rendelkezik. A parlament a különadó kapcsán, a "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében" módosította az alkotmányt is; az MSZP- és az LMP-frakció nemmel szavazott.
MTI
