"A gazdasági miniszter által a helyzet javítására korábban bejelentett munkahelyvédelmi akcióprogram szerint a költségvetési bevételek 300 milliárd forint körüli összeggel csökkentek volna, amit a későbbi módosítások 285 milliárd forintra enyhítettek. (A GKI számításai szerint a munkaerő piacot érintő intézkedések 215 milliárd forintot tesznek ki. A többi tétel költségvetési hatása különböző feltételezések mellett további, akár 135 milliárd forint kiesést is jelenthet, így a teljes „számla” elérheti a 350 milliárd forintot is, de optimista becslésként a megjelent 285 milliárd forint elfogadható.) A fő kérdés, hogy ez mivel finanszírozható. Ez eddig kétséges volt, mostanra azonban a bejelentett intézkedéscsokorból választ kaptunk erre is" - olvasható az elemzésben.
Hazai társfinanszírozás csökkentése
Az EU Önerő Alapból (ezt 50 milliárd forinttal szeptemberben hozták létre, hogy az egyre nehézkesebb EU forráslehívást segítsék legalább az önkormányzatok esetében) 20 milliárd forint esik ki, és "nem nehéz belátni, hogy ez az intézkedés sem gyorsítja az EU források felhasználását. A hazai társfinanszírozás szintjének csökkentése (55 milliárd forint) mérsékli a lehívható források nagyságát, így azok esetleges növekedés generáló hatását is" - olvasható a GKI elemzésében.
Mindez az elmúlt hetek kormányzati nyilatkozatainak tükrében érdekes - és azokkal ellentétes -, melyek rendre azt hangoztatták, hogy az uniós forrásokból egy fillér sem ragadhat bent, azok kifizetését fel kell gyorsítani.
Közszféra létszámcsökkentése
A közszférában bevezetik a kötelező nyugdíjba vonulást és egy 3 évre szóló létszámstopot, valamint megszűnik a nyugdíj melletti munka lehetősége. Mindezek 30 milliárd forintot tesznek hozzá a megtakarításokhoz. A miniszter szerint 22 ezer fővel csökken a közszféra létszáma. Miután nem valószínű, hogy az intézkedés a fegyveres testületeket és az egészségügyet érintse, az igazgatás és az oktatás marad lehetőségként. A szakemberek szerint mivel előbbi eddig sem sikerült, nem marad más, mint az önkormányzatoknál teljesítő hivatalnokok (5-7 ezer fő) és a közoktatás. A szakiskolai rendszerből a nem szakmai tárgyak óraszámának csökkentése (s azon belül a testnevelés órák megugrása) akár 7 ezer fő elbocsátását is jelentheti az elemzés szerint.
A GKI kiemeli, hogy a költségek között ezeknek az elbocsátásoknak a költségei "természetesen nem jelennek meg". Összességében a kiadási oldalon legalább 10 milliárd forintos többlet keletkezik majd.
Segélyplafon bevezetés, TB járulékplafon kivezetés
A szociális ellátások plafonjáról pedig úgy vélik, érdemben nem jelent megtakarítást, főleg, ha a gyermekek után járó kedvezményeket nem számítják bele.
A TB járulékplafon (662 ezer forint/hó) eltörlése az egyéni nyugdíjjárulék (10 százalék) esetében (51 milliárd forint) részben visszaveszi a szuperbruttó adóalap kivezetését, miközben újabb terheket rak a jövő nyugdíjkifizetéseire. (Ennek a munkavállaló bérét érintő hatásáról lásd korábbi cikkünket: Lesz, aki rosszabbul jár jövőre címmel)
Pénzügyi tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illeték felemelése 3 ezrelékre készpénzforgalom (és postai sárga csekk) esetében (30 milliárd forint) egyértelműen fogyasztásmérséklő hatású. A csökkenő fogyasztás miatti állami bevételkiesés 8 milliárd forint lehet. Nem mellékesen ez a lépés és a dohánytermékek monopolizált eladása miatti forgalomcsökkenés miatt további kereskedelmi munkahelyek elvesztésével is fenyeget.
A Magyar Államkincstár megadóztatásáról pedig úgy vélik, a befizetési kötelezettség teljesítése (30 milliárd forint) csak akkor jelenthet érdemi bevételt, ha ennyivel kevesebbhez jutnak az önkormányzatok (a közszféra béreit, a nyugdíjakat és a gyermekek után fizetett juttatásokat, valamint a segélyeket ez nem érintheti.)
Pénztárgépek és a NAV összekötése
"A NAV-hoz bekötni tervezett közel 400 ezer pénztárgép révén elérni tervezett 95 milliárd forint megvalósíthatósága kérdéses. Nem csak a pénztárgépekkel trükköznek az áfa-csalók, hanem a „be nem ütött” tételekkel. Így a becsült fekete forgalomhoz (2000 milliárd Ft) képest várt fehérítő hatás eltúlzott. A kivitelezés költsége (új szerverek a NAV-nál, az adatokat kezelő személyzet költsége stb.) az államnál, a kiépülés várható ideje, a vállalkozásoknál a kiépítendő internetes csatlakozás, valamint a működtetés költsége a homályba vész. Erősen valószínű, hogy a teljes kiépülés nem tud meglenni a jövő év közepe előtt, így mindent összevetve jó esetben 25-30 milliárd forint többlet keletkezhet úgy, hogy a vállalkozásoknak ez évente 2-3 milliárd forint többlet kiadást jelent" vélik a GKI szakemberei.
100 milliárdos elszámolás
Összességében úgy vélik a GKI-nál, hogy a tervezett 397 milliárd forint helyett mintegy 100 milliárd forinttal kisebb lesz a nettó megtakarítás. Ugyanakkor esély van arra, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv kiadásai meghaladják a számított 285 milliárd forintot. Ezzel együtt az intézkedések hatására kb. 150 milliárd forinttal lesz rosszabb az államháztartási egyensúly a kormány által reméltnél.
Emellett a munkahelyek számának bővülését az adó és járulékintézkedések aligha fogják érdemben segíteni a szakemberek szerint - inkább a foglalkoztatás összetétele változhat, és egyes vállalkozásoknál maradhat valamivel több pénz. "Az egyensúlyt javító intézkedések 80%-a közvetlenül negatívan hat a lakosságra, akár a növekvő elbocsátások, csökkenő munkahelyek, akár a többlet állami befizetések miatt. Emellett az egészségügyi ellátás és az oktatás területén további színvonal csökkenésre kell felkészülni. Így lesz aztán a csokorból csomag!" - zárul a kutatóintézet elemzése.
mfor.hu
