Tavaly év végéig hat negyedéven át mindig csak nehezítették a hitelbírálatot a bankok, mindazóta, hogy 2007 nyarán megkezdődött a nem elsőrendű amerikai jelzálogadósságokkal fedezett származékos értékpapírok összeomlása.
Az elemzők ma még nem tudják eldönteni, hogy az amerikai piac okozta ijedtség nyomán, az akkor még közkeletűen "nem elsőrendű válságnak" nevezett eseménysorban a bankok e viselkedése következménye, vagy inkább okozója volt-e a nemzetközivé dagadt pénzügyi válságnak, amely végül teljesen elsőrendű gazdasági válsághoz vezetett.
Mivel nyilván korai lenne, az EKB még azt sem elemezte, hogy az euróövezeti állami bankmentő és élénkítő programok hatása-e a mostani negyedévben várt javulás. A múltat elemezve a bank szakértői mindenesetre megállapították, hogy a tavalyi utolsó negyedévben, az egészében rosszabbodó összképen belül, a nagyvállalatok hitelfinanszírozásának feltételei stagnáltak, miközben - némiképp ellentétben a kormányok meghirdetett szándékával - a kisvállalatok hitelbírálati feltételei szigorodtak, és a lakossági hitelezés feltételei még jobban szigorodtak.
A lakossági fogyasztás az elmúlt tíz-tizenöt évben, jobb időkben is már hagyományosan a GDP-növekedés mostohagyereke volt Nyugat-Európában a keresleti oldali források között, ez folytatódott a mostani, rossz időkben is annyiban, hogy a lakosság megint rosszabbul járt, mint a vállalatok.
Az EKB elemzéséből az is kiderül, hogy a hitelezést nem csak a pénzüket féltő bankok növekvő szigora lassította, hanem a hitelkereslet is számottevően csökkent. Az elemzést közvetve igazolják az EKB kezelte statisztikai adatok is. Az EKB utolsó statisztikája szerint decemberben az euróövezetben az M3-as pénzellátás éves növekedése még mindig jócskán meghaladta azt a 4,5 százalékot, amelyet az EKB küszöbnek tart az árstabilitás védelme szempontjából.
Az M3-as pénzellátás 7,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a novemberi 7,7 százalékos és az októberi 8,6 százalékos éves többlet után. Már ősszel viszonylag messze volt az éves növekedés az egy évvel azelőtti, 2007 őszi 12,3 százalékos csúcsütemektől. Azonban a vállalati hitelezés még gyorsult tavaly, mielőtt lassulni kezdett: tavaly márciusban az euróövezeti vállalatok 15,0 százalékkal több hitelt kaptak, mint egy évvel korábban: ez minden idők csúcsüteme volt.
Azóta a vállalati hitelezés éves növekedése decemberre 9,4 százalékra lassult, de még mindig ettől viszonylag nagy a pénzellátás teljes növekedése. Azonban a lakosság többet szenvedett: decemberben 1,8 százalékkal több hitelt kapott a bankoktól lakásvásárlásra és minden egyébre, mint egy évvel korábban, miután tavaly tavasszal még 5-6 százalékos volt a lakossági hitelezés éves növekedése az euróövezetben.
