A Goldman Sachs heti átfogó felzárkózó piaci helyzetelemzéseinek legújabb összeállítása szerint a ház alapeseti forgatókönyve az, hogy a jelenlegi két fő inflációs tényező - vagyis az élelmiszerek és az energiahordozók ársokkja - fokozatosan elenyészik, ahogy a globális ciklus enyhül és a nyersanyagpiaci infláció stabilizálódik. A "végletesen engedékeny" monetáris politika hatásait azonban nem lehet ilyen gyorsan megszüntetni.
Egyrészt a reálgazdasági aktivitás növekedéséhez mérve eltúlzott pénzellátási növekmény önmagában is közvetlenül tartósan magas inflációt okoz - egyszerűen azért, mert a hozzáférhető javakhoz és szolgáltatásokhoz képest túl sok a pénz -, másrészt azonban egy ilyen monetáris környezet, országonként változó mértékekben ugyan, de felerősítheti az olyan, költség vezérelte külső inflációs sokkokat is, amilyen éppen most zajlik a világgazdaságban, áll a Goldman Sachs hétvégi londoni elemzésében.
A költség vezérelte (cost-push) infláció mint meghatározás a növekvő termelési költségek által gerjesztett árinflációt jelöli, olyan környezetben, amelyben a keresleti nyomás nem feltétlenül erősödik.
Az infláció mérséklődését várják hazánkban egyes elemzők
A GS londoni elemzői által elvégzett vizsgálat szerint a kelet-európai felzárkózó térségben a balti köztársaságok, valamint Románia, Bulgária, Ukrajna és Oroszország inflációja "alapvető módon kötődik" a laza pénzügypolitikához, és nem teljes mértékben importált, vagy ciklikusan vezérelt.
A bázishatások e gazdaságokban is levihetik az inflációt a következő hónapokban, ám a kockázat inkább az, hogy ezekben az országokban beragadnak a jelenlegi inflációs dinamikák azután is, hogy "a nyersanyagsztori kifut".
A lista másik végén áll ugyanakkor Magyarország, Lengyelország és Csehország, amelyekben az infláció kevésbé kötődik túlzottan megengedő pénzügypolitikához, és a tartósan erős infláció kockázata a másik országcsoporttal összehasonlítva alacsony.
A Goldman Sachs londoni elemzői szerint valószínűsíthető, hogy ezekben a gazdaságokban az infláció fokozatosan visszatér a normális szintekre, ahogy az inflációs kosár élelmiszer- és energia-összetevőinek bázishatása belép, és a gyenge növekedés enyhíti a kapacitás-hasznosítási nyomásokat.
4,6 százalékos inflációt várnak Magyarországon
Magyarország esetében a cég azzal számol, hogy jóllehet az infláció 2009 egészében is még a cél felett lesz, az éves összevetésű ütem az idei év végére azonban 4,6 százalék körüli szintre csökken.
Az elemzés szerint a költségvetési kiigazítás, amely az elmúlt negyedévekben még inflációt generált, a továbbiakban fokozatosan csökkentheti az inflációs ütemet, mivel a gazdasági növekedés változatlanul a potenciál - az infláció növelése nélküli lehetséges legmagasabb szint - alatt marad, sőt a kibocsátási rés most már jó eséllyel negatív.
Ez utóbbi jelenség erős magyarországi dezinflációs hatásával más nagy londoni házak is számolnak. A Merrill Lynch londoni elemzőinek legutóbbi előrejelzése szerint a magyar gazdaságban mutatkozó "példátlanul széles", GDP-arányosan mínusz 2 százalékos kibocsátási rés és a kedvező bázishatások kombinációja révén az infláció jövőre 4 százalék környékére lassul. Igaz, ez a ház most már azzal számol, hogy a dezinfláció üteme lassabb lesz az általa eddig vártnál, a meredeken tovább dráguló nyersanyagok miatt.
A Merrill Lynch nemrégiben külön elemzést adott ki Londonban a magas olajárak kelet-európai inflációs hatásairól. Eszerint a meredeken dráguló olaj a következő három hónapban 0,4-1 százalékpont közötti mértékben fogja emelni a térségi országok éves összevetésű inflációs ütemeit.
Kevésbé optimista előrejelzések
A befektetési bankcsoport szerint Magyarországon az olajársokk közvetlen inflációs hatása "közel lehet a 0,6 százalékponthoz", ugyanakkor a kedvező bázishatások hasonló mértékűek, vagyis a két tényező kioltja egymást, egyelőre 6,5-7 százalékos sávban befagyasztva az éves magyar inflációs számokat.
Magyarországról az elemzésben az állt, hogy mivel sem az élelmiszer-, sem az energiaárak lendülete nem látszik enyhülni, még az MNB által legutóbb 5,5 százalékra módosított 2008 végi inflációs előrejelzés is "derűlátónak tűnik".
A Barclays Capital elemzői szerint valószínűbb a 6 százalékhoz közeli idei év végi infláció, és ez a prognózis is azt feltételezi, hogy a forint nem gyengül vissza az MNB májusi inflációs jelentéséhez használt, 254-es éves átlagos árfolyamra.
