Egyre kínosabb a hallgatás
Szinte minden jelentősebb hazai elemzőcég frissítette makrogazdasági várakozásait az idei évre és 2013-ra, egyedül a Kopint-Tárki maradt le kicsit, ők csak jövő szerdán tartják aktuális negyedéves sajtótájékoztatójukat. A többség tovább csökkentette a magyar gazdasággal kapcsolatos növekedési előrejelzését, ezért egyre kínosabb, hogy a kormány tavasz óta folyamatosan kitart az 1,6 százalékos 2013-as GDP-bővülés mellett, sőt néha vágyálmokban 2 százalékos növekedésről is lehetett hallani.
Hivatalosan egyelőre nem tudni, mikor lehet új makropályája a kormánynak, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a múlt hét elején mindössze annyit mondott, hogy folyamatosan figyelik a helyzetet, és szükség esetén csökkentik majd növekedési előrejelzéseiket. Az ügy már csak azért is fontos lenne, mert a hírek szerint ez az egyik legkomolyabb konfliktus a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság tágyalódelegációja, valamint a magyar kormány között. A szervezetek ugyanis 2013-ra a kormánynál gyengébb növekedési ütemet várnak, ez pedig negatív hatással lehet a költségvetésre.
Az IMF és az EB esetében szintén nincs tavasz óta hivatalos előrejelzés, ezért nem tudni, mekkora az eltérés az álláspontok között. Az év első felében a Valutaalap például hivatalosan még a kormánynál is erőteljesebb gazdasági bővülést tartott elképzelhetőnek a jövő évre, a Bizottság viszont már akkor is csak egy százalékos növekedéssel kalkulált. Azóta egyes londoni elemzők már azzal riogatnak, hogy akár 2013-ban is csökkenhet a magyar gazdaság teljesítménye. Az IMF egyébként honlapja szerint jövő kedden frissíti World Economic Outlook című kiadványának aktuális fejezeteit, akkor kiderülhet, mire számítanak Magyarországon.
Már a Századvég sem hisz a kormánynak
A hazai elemzőcégek és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is az utóbbi hetekben álltak elő friss 2012-es és 2013-as elemzéseikkel. Ezekben a többség tovább rontotta a gazdaság kilátásait, vagyis egyre nagyobb a szakadék a kormány vágyai és a piaci várakozások között. A növekedést tekintve a Pénzügykutató és a Századvég Gazdaságkutató előrejelzése áll a legközelebb a jövő évi költségvetésben rögzített 1,6 százalékhoz, mindkét cég 0,9 százalékos GDP-bővülést vár. A legpesszimistább a jegybank, mely szeptemberi inflációs jelentésében minimális mértékben 0,7 százalékra vágta vissza becslését a jövő évre.
Abban szinte minden szakember egyetért, hogy jövőre is az export lehet a hazai gazdaság húzóereje, miközben a beruházások legjobb esetben is stagnálhatnak. A nemzetközi konjunktúra lassulásának hatásait ugyanakkor eltérően ítélik meg az elemzők, ennek köszönhetően az exportbővülésre vonatkozó becslések 5 és 8 százalék között szóródnak.
Az infláció tekintetében szintén csak a nemzetközi szervezetek elavultnak mondható becslése alacsonyabb a kormány 4,2 százalékos előrejelzésénél, melyhez itthon a legközelebb szintén a Századvég áll 4,3 százalékos jóslatával. A nemzeti bank viszont 5 százalékos drágulást sem tart elképzelhetetlennek jövőre, amivel kilóg a mezőnyből. A magasabb infláció egyébként nem feltétlenül rossz a kormánynak, hiszen a tervezettnél erőteljesebb pénzromlás extrabevételeket jelenthet a költségvetésnek, amire most szükség is lenne.
Külön érdekesség, hogy a Századvég Gazdaságkutató szinte minden területen a kormánynál pesszimistább, miközben a cég idén kötött több milliárd forintos tanácsadói szerződést a kabinettel. Vagyis a jelek szerint lenne, aki jót súgjon a döntéshozóknak, de azok vagy nem hallgatják meg, vagy nem veszik figyelembe.
Senki sem látja a 3 százalék alatti hiányt
A fentiekhez hasonló a helyzet a költségvetési hiány alakulását illetően is: abban egyetért az elemzők többsége, hogy az idei évben tarthatónak látszik a 2,5 százalékos deficitcél, 2013-ra azonban senki nem vár 2,2 százalékos hiányt, holott a kormány célja még ma is az hivatalosan. A szakértők szerint ennek eléréséhez 400-600 milliárdos kiigazítás is kellhet, ezért tűnik valószínűnek az a forgatókönyv, hogy a célt mondjuk felemelik 2,8 százalékra, hiszen azzal máris sikerülne mintegy 150 milliárddal csökkenteni a lyukat. A többség szerint ugyanakkor még az sem lenne elég.
A jegybank szerint például a GDP 1,5 százalékának megfelelő, mintegy 450 milliárdos csomag kellhet, melynek teljesülése esetén lehet 2,4 százalékos a hiány. A többi elemzőcég ennél pesszimistább, illetve nem számolt ilyen hipotetikus csomaggal, így szinte kivétel nélkül 3 százalék körüli, vagy afeletti deficittel kalkulálnak 2013-ra a jelenlegi állás szerint. Érdekesség, hogy a Pénzügykutatóval holtversenyben a legpesszimistább ezen a téren is a Századvég, akik 3,4 százalékos deficitre számítanak. Mindez azt jelenti, hogy még a kormány tanácsadói szerint is legalább 150 milliárdos kiigazítás kell a 3 százalék alatti hiánycélhoz nem beszélve arról, hogy a Századvég csak 0,9 százalékos növekedést jósol szemben a kormány 1,6 százalékos tervével.
Beke Károly
mfor.hu
