"A benyújtott stabilitási törvény lényege az államadósság csökkentésére vonatkozó szabály, mely szerint az adósság mindaddig csökken, amíg a GDP nő" - emelte ki a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: a fentieknek köszönhetően 2013-ra a GDP-arányos adósság átlépi majd a 70 százalékot, 2015-re 65-70 százalék közé csökken, majd 2020-ra már közelebb lesz az 50, mint a 60 százalékhoz.
"A stabilitási törvény értelmében a nominális adósság csak annyival nőhet, amennyi az infláció és a reál GDP különbsége. Ez ma az Európai Unió legmodernebb adósságcsökkentő képlete, mely egy keynes-i alapvetésre épül" - szögezte le Matolcsy. Szerinte a magyar adósságcsökkentő szabály szigorúbb lesz, mint amit az EU saját magára meghatározott. A költségvetést illetően a miniszter kiemelte: az idén 3,6 százalékos ESA-többlet lesz, míg jövőre a kormány tartani fogja a 2,5 százalékos hiánycélt.
Mire kell a növekedési terv?
Matolcsy szerint az adósságcsökkentés csak akkor hajtható végre, ha fenn tudja tartani a növekedést a kormány, hiszen ellenkező esetben ki kellene vonni magunkat az adósságcsökkentés alól. "Jövőre fél-egy százalék között lehet a magyar gazdaság növekedése, ennél is nagyobb ütemet akkor érhet el, ha be tudjuk indítani a Magyar Növekedési Tervet. Ez meghatározza a magyar gazdaság kitörési pontjait ágazati, termékcsoporti, vállalatcsoporti és külpiaci mélységben" - emelte ki Matolcsy. A végleges terv december végére-január elejére születhet meg, ehhez intézményi kereteket és pénzügyi forrásokat is rendelnek.
A növekedéshez más vagy máshogyan működő intézményekre van szükség. "Orbán Viktor személyes elvárása, hogy az EU-forrásokat 95 százalékban le kell hívni, elsősorban a kkv-k felé kell irányítani maximálisan kihasználva a vissza nem térítendő támogatás lehetőségét" - vázolta fel Matolcsy. Az EU-források saját erő szükségletét egyrészt a bankszektorból, másrészt pedig az állami tulajdonú pénzintézetektől kell biztosítani.
A fentiek miatt az MFB és leányvállalatai már kaptak 60 milliárd forintos tőkeemelést, ami a portfóliótisztítást szolgálja, emellett további kétszer 60 milliárdról fog még dönteni a kormány - emelte ki Matolcsy. Az MFB-től azt kérik, hogy ebből az összegből hitelekkel, garanciavállalással és kamattámogatással segítsék a magyar vállalkozói szektort, így közel 1000 milliárd forint áramolhat a gazdaságba. "Ezzel lehetőség lesz az eurózóna válsága miatti bankválság hatásainak kivédésére. Az egész eurózóna bajban van, sok bank nehezen teljesíti majd a 9 százalékos tőkekövetelményt, ezért van szükség az állami pénzintézet csatasorba állítására" - mondta a miniszter.
Az MNB lesz az új Fed?
"A kormány nevében tárgyalok Simor András jegybankelnökkel arról, hogy az MNB milyen monetáris eszközöket használhat a növekedés elősegítésére. Csak olyan megoldásokat várunk el, amiket a világ nagy jegybankjai nap mint nap használnak, a kormány azt kéri, hogy az MNB mérlegelje ezek alkalmazását" - mondta Matolcsy a sajtótájékoztatón.
Kérdésre válaszolva részleteket is elárult: egyrészt folyik egy keretmegállapodás megkötése a Bankszövetséggel, melyben az MNB is részt vesz. Ennek keretében a bankrendszer a devizatartalékokból kapna segítséget a devizahitelek átváltásához. A másik lehetőség, hogy az MNB indítsa újra korábbi jelzáloglevél-vásárlási programját, illetve mérlegelje vállalati kötvények vásárlásának lehetőségét. Ehhez azonban nem használnának fel devizatartalékot, forintból oldanák meg, mert Matolcsy szerint "a devizatartalék nagy kincs, azt nem lehet semmilyen növekedésösztönző programhoz felhasználni".
Beke Károly
mfor.hu
