Interjút adott a Világgazdaságnak Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, aki többek közt azt is lemondta, hogy 2011 óta 82-ről 74 százalékra csökken az államadósság, és 2017-ben az idei 74,7-ről 74 százalékra csökkenhet az államadósság. Igaz, ehhez kellett a magánnyugdíjpénztárak mintegy 3000 milliárd forintos vagyona is, amelynek nagy részét az adósságtörlesztésre fordította az állam.
Magyarországnak az adósság azért volt probléma, mert a költségvetés bevételeinek nagy részét kamatra kellett fordítani, emellett a versenyszférában is hátrányt jelentett, mert évtizedeken át magasabban voltak a magyar hitelkamatok, mint a régióban, nem beszélve Nyugat-Európáról. Az alacsonyabb államadósság ezt a versenyhátrányt segít leküzdeni, ráadásul a szerkezetével is igyekszünk elérni – a devizaarány csökkentése révén –, hogy ez se jelentsen problémát. A forintkamat magas szintje a magyar vállalatoknak már nem jelent versenyhátrányt a lengyelekhez vagy a románokhoz képest. A saját devizával rendelkező országok közül a régión belül Csehország után nálunk a legalacsonyabb a kamatszint - mondta Barcza az interjúban.
Arra a kérdésre, hogy mikor érhetjük el újra a 60 százalékos maastrichti adósságkritériumot (mint ismert, az euró bevezetésének egyik legfontosabb feltétele, hogy az államadósság ne haladja meg a 60 százalékot, igaz, az euróval fizető országok némelyikében ezt jócskán meghaladó adósságokat is ltáhatunk), Barcza azt felelte, hogy reálisan nézve "évente 0,5-1 százalékpont körüli adósságcsökkentést sikerült elérni. Ez alapján 10-15 év kell, hogy 60 százalék alá tudjunk kerülni. 2008 után Írország példátlanul gyorsan tudta csökkenteni az adósságát az intenzív gazdasági növekedés miatt. A magyar 2-3 százalékos növekedés se rossz, de ha sikerülne 4-5 százalékot elérni, akkor 1,5-2 százalékponttal csökkenne az adósság évente, vagyis hat-hét év alatt elérnénk a 60 százalékot. A 2017-es évi növekedési kilátások alapján például ez jövőre már elkezdődhet."
Vagyis újabb 6-15 év alatt érnénk el a 2004-es szintet - ekkor volt utoljára 60 százalék alatt a magyar államadósság. Annak idején az 1995-ös 84,5 százalékról 5 év alatt 55,2 százalékra sikerült levinni az államadósságot, miközben elindultak a magánnyugdíjpénztárak, igaz, a nemzetközi környezet is teljesen más volt. Most, hasonló mértékű adósságcsökkentés még a legjobb esetben is több mint kétszer annyi ideig tart majd.
Hozzá kell tenni, hogy átalakult az adósságszerkezet is: ma már jóval kisebb a devizaadósságunk aránya, mint volt öt éve.
"Öt évvel ezelőtt 50 százalék volt a devizaadósság aránya, tavaly 32, idén pedig már csak 26 lehet. Ez sokat segít abban, hogy az ország külső sérülékenysége javuljon. Ez a hitelminősítőknek is fontos szempont volt – sok más mellett –, hiszen idén három felminősítést is kaptunk. A hitelminősítőknél 5 százalékpontonkénti változás egy kategóriaugrást jelent.
Horvátországban 79, Romániában 50 százalék a devizaadósság aránya, Lengyelországban pedig 35, nálunk ennél is alacsonyabb. Igaz, a cseh 13 százalék messze van" - nyilatkozta Barcza az interjúban.
