Tessék már mondani, tavaly augusztusban mégis mit csináltak az emberek? Nem lehet, hogy akkor is szabadságon voltak, esetleg elutaztak? És vajon tavaly a belföldi nyaralásokon mit vásároltak, csak nem szolgáltatásokat, esetleg a vendéglátóipart erősítették.
Ezek az éves összevetésű adatok már csak ilyenek, néhány ténylegesen differenciát okozó körülménytől eltekintve (például húsvét eltérő dátuma, vagy a szélsőséges időjárás) az emberek nagyjából ugyanazt csinálják évekre visszamenőleg. Ezért is tud a statisztikai hivatal hosszú idősorok esetében a szezonális hatásokat kiszűrve jól összehasonlítható adatokat közölni.
Ráadásul amit Lenner most magyarázott – vagy az MTI adta vissza rosszul szavait – éves összevetésű augusztusi adat, amelyet az időjáráson felül maximum augusztus 20-nak a naptári helye befolyásolhat, vagyis az a tény, hogy az adott évben munkaszüneti napra, vagy munkanapra, esetleg hosszú hétvégére esik. Ez valamelyest megmagyarázhatta a mostani visszaesést, hiszen idén hosszú, négynapos hétvégét vezetett fel augusztus 20., tavaly pedig szerdára esett.
De Lenner nem ezzel magyarázta az adatot, hanem hogy augusztus általában nem szokott erős hónap lenni. Pedig ha megnézi a KSH adatsorait akkor láthatná, hogy míg a mostani 4,7 százalék a leggyengébb érték volt idén, addig két éve, 2013-ban az augusztusi érték volt a legmagasabb az első 8 hónapban, de 2011-es harmadik legmagasabb szám sem tekinthető gyengének.
szp
mfor.hu
