Az MNB keddi közlése szerint 35,894 milliárd euróra nőtt a jegybank nemzetközi tartaléka, ami 427 millióval több a március végi adatnál. A most közölt április végi szint így csak minimálisan kisebb, mint a februári és a tavaly júliusi, amikor a tartalékok lokális csúcsra "mentek".
Ha azonban a tartalék összetevőit is megnézzük, akkor annak legnagyobb részét kitevő devizakövetelések állománya 1,4 milliárddal 32,26-ra csökkent. Ez a csökkenés azért is meglepő, mert áprilisban nem volt az államnak lejáró devizakötvénye, és az IMF felé sem kellett nagyobb összeget utalni sem az államnak, sem az MNB-nek. Így az adósságtényezők nem okozhatták a devizatartalékok csökkenését.
Esetleg meg lehet említeni a PEMÁK-ot, az euró alapú "belföldi" államkötvényt, melyből márciusban jelentős mennyiségű visszavásárlás történt, de annak a teljes állománya szűk egymilliárd eurót tett ki március végén. Vagyis még ha az utolsó euróig is visszaváltották azokat, akkor sem jön ki teljesen az 1,4 milliárdos csökkenés.
Az adósságtételek mellett Magyarország külső, külfölddel folytatott pénzügyi tranzakciói befolyásolhatják még alapvetően a tartalékok nagyságát, de mind a folyó fizetési mérleg aktívumának, mind az Európai Uniós pénzek beáramlásának a devizatartalékok növekedése irányába kellene mutatni, nem pedig a csökkenés felé.
Mivel a jegybank nem kommentálja nyíltpiaci lépéseit, így a tényleges lépésről csak a Monetáris Tanács tagjai, illetve az MNB stábja tudhat. Mi, "földi halandók" esetleg az MNB jövő hétfőn megjelenő előzetes mérlegadatai alapján juthatunk megerősítő információkhoz.
A piacon elterjedt vélekedések szerint április negyedikén, amikor bemutatták az MNB új elnökének Növekedési Hitel Programját, a forintpiacon megfigyelhető jelentős mértékű erősödés mögött a jegybank forintvásárlásai álltak. Akkor piaci kommentárok a fentiek miatt ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, de azt megjegyezték, ha valóban piacra lépett az MNB a forint védelme érdekében, akkor azt igen hatékonyan és olcsón tette, hiszen gyorsan és tartósan tudott a hazai fizetőeszköz erősödni.
Az MNB nemzetközi tartalékai a devizatartalékok csökkenése ellenére végülis azért tudtak nőni, mivel az egyéb követelések szintje a március végi 1,347 milliárd euróról 3,195-re nőtt.
A szintén a nemzetközi tartalékok részét képező jegybanki aranyállomány 12 millió euróval csökkent a nemesfém áprilisi beszakadását követően. Így az április végi korrekciónak köszönhetően egy-egy magyar állampolgár a hó közepi 3 gombóc fagyi helyett végülis csak kettőt bukott el az aranyon.
szp
mfor.hu
