Míg 1993-ban, az önálló állam első évében a munkaviszonyban lévő cseh állampolgárok háztartásainak átlagos havi jövedelme 3751 koronát tett ki, addig 2011-ben már 12 902 koronát.
Még jobb az eredmény a nyugdíjas háztartások átlagjövedelmének alakulása terén: 2011-ben a nyugdíjas háztartásokban az egy főre eső jövedelem 11 617 koronára rúgott, ami majdnem kilencezer koronával magasabb összeg, mint 1993-ban.
A munkaügyi és népjóléti minisztérium kimutatása szerint a nemzetgazdaságban a havi átlagjövedelem 2000-től 2011-ig majdnem megduplázódott, s a tavalyi év végén 24 436 koronát tett ki. Az átlagos havi nyugdíj összege 2734 koronáról 10 543 koronára emelkedett 1993 és 2011 között.
2011-ben a cseh háztartások egy-egy tagja az áruért és a szolgáltatásokért havi 11 366 koronát volt kénytelen kiadni, ami 7992 koronával több, mint 1993-ban.
Ami az ármozgást illeti, a minisztérium azt állítja, hogy az nem volt olyan rendkívül magas, de a mai háztartásoknak több olyan kiadása is van, ami húsz éve nem létezett.
Az élelmiszerek többségének ára a két évtized alatt nagyjából megkétszereződött, másoknál kisebb az áremelkedés. Egy 250 grammos vaj 1993-ban 20 koronába került, ma átlagban 32 koronába. Tíz darab tojás mintegy 20 korona volt, most 35 korona. A kétkilós népszerű Sumava kenyér 1993-ban 12 koronáért, ma 25 koronáért kapható. Egy liter tej 12 korona volt, ma 18.
A cseh háztartásoknak azonban ma számos új kiadása van, például a mobiltelefonokért, notebookokért vagy az internetért. Mindez 1993-ban gyakorlatilag nem létezett. A lakbérek és az energia ára is emelkedett. Egy kilowattóra villany 1993-ban 0,90 koronába került, ma átlagban 4,5 korona.
Ugyanakkor az elmúlt húsz év alatt jelentősen megugrott a háztartások banki adóssága. A statisztikák szerint majdnem húszszorosan. Míg 1993-ban a cseh háztartások együttesen 92,8 milliárd koronával tartoztak a bankoknak, 2011 végén már 1.098 milliárddal.
MTI
