A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által befektetőknek kiadott napi felzárkózó piaci helyzetértékelések szerdai összeállítása szerint, jóllehet a hétfői, negyed százalékpontos kamatemelésnek jelentős többsége volt a Monetáris Tanácsban, az a tény azonban, hogy kamattartás, sőt kamatcsökkentés is szóba került, jó eséllyel arra utal, hogy "a tagok némelyike egyre érzékenyebb" a forint erősödésére.
A JP Morgan londoni elemzőinek olvasata szerint a kamatemelést kísérő MNB-nyilatkozat előremutató része "végre elismeri" a legutóbbi forinterősödés dezinflációs hatását, mivel arra történik benne utalás, hogy szükséges az általános pénzügypolitikai kondíciók szigorának fenntartása, és nem arra, hogy "pusztán kamatemelések révén tovább kell szigorítani".
Ennek alapján a ház megfelelőnek tartja azt a jóslatát, hogy az MNB - miután az elmúlt három hónapban összesen 1,00 százalékpontos emelést hajtott végre - most hosszabb ideig 8,50 százalékon tartja alapkamatát, és a következő módosítás valószínűleg kamatcsökkentés lesz, 2009-ben.
Más citybeli elemzők ugyanakkor azzal számolnak, hogy az inflációs nyomás miatt a magyar jegybank további, esetleg agresszív emelésekre kényszerül. A hét eleji kamatemelés után adott előrejelzésében a Goldman Sachs például azt jósolta, hogy az MNB a jelenlegi 8,50 százalékról még fél százalékponttal emeli tovább alapkamatát.
A GS londoni elemzői elismerték, hogy ezt még a piac sem árazza; a piacon mostantól változatlan kamatszintet várnak. A Goldman Sachs központi forgatókönyve azonban az, hogy a ház által várt további emelések a következő három hónapban megtörténnek, bár "a forint erősödése ezt késleltetheti".
A GS szerint a 2009-re kitűzött három százalékos inflációs cél "mind távolabb kerül az elérhetőségtől"; a ház felfelé módosított saját becslése négy százalék körüli jövő év végi éves fogyasztói inflációval számol.
A Dresdner Kleinwort befektetési csoport londoni elemzői szerint is további negyed-fél százalékpontnyi kamatemelés valószínű még az idén, ha a költségoldali sokkok súlyosbodnak, vagy ha a belpolitikai környezet hirtelen romlana, ami ismét elriasztaná a befektetőket a kockázatvállalástól. A londoni Dresdner-elemzők várakozása szerint mindazonáltal 2009 elejétől "nagy pénzügypolitikai lazítás" veszi kezdetét Magyarországon.
