Idén visszaesés, jövőre talán egy kis növekedés
Kedd reggel hozta nyilvánosságra World Economic Outlook című kiadványának frissített változatát a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a dokumentumban a tagállamok gazdasági kilátásait vizsgálja a szervezet. Magyarországgal kapcsolatban idén 1 százalékos visszaesést, míg 2013-ban 0,8 százalékos gazdasági növekedést tartanak elképzelhetőnek Washingtonban. Ez nagyjából szinkronban van a kormány múlt pénteken frissített makrogazdasági pályájával, hiszen a kabinet idén 1,2 százalék körüli csökkenéssel, majd jövőre egy százalékos növekedéssel kalkulál.
Ha bejön az IMF becslése, akkor idén és jövőre is alulteljesítjük a feltörekvő európai régiót, melytől 2012-ben 2 százalékos, majd 2013-ban 2,6 százalékos GDP-bővülést várnak. A régiós országok közül szinte mindenki lehagyhat bennünket, hiszen a lengyelek 2,1 százalékkal, a románok 2,5 százalékkal, a bolgárok 1,5 százalékkal, míg a szerbek 2 százalékkal növekedhetnek 20123-ban. Nem is beszélve a balti államokról, melyek 3-3,5 százalékos bővülésnek nézhetnek elébe.
Talán csak a cseh gazdaság küzd hasonló problémákkal a régióban, mint a magyar, tőlük hajszálra ugyanolyan teljesítményt várnak az IMF közgazdászai idén és jövőre, mint tőlünk. A szlovák gazdaság a becslések szerint továbbra sem fékez, 2013-ban 2,8 százalékkal növekedhet. Európa egészében az IMF szakértői az idén minimális, 0,1 százalékos növekedést valószínűsítenek, míg jövőre 0,8 százalékos lehet a javulás. Ezen belül a perifériára szorult államok szenvedhetnek továbbra is, Görögország például újabb 4 százalékos gazdasági visszaesésre számíthat, de csökkenhet a spanyol, a portugál és az olasz gazdaság teljesítménye is.
Mitől zuhan ekkorát az infláció?
Térjünk vissza Magyarországra: az IMF frissített prognózisa szerint az infláció idei üteme 5,6 százalék lehet, ez megfelel a piaci konszenzusnak. Ugyanakkor 2013-ra mindössze 3,5 százalékos pénzromlással számol a szervezet, ami meglehetősen óvatos becslés, hiszen nagyon ritkán van példa arra, hogy egy év alatt két százalékot essen az inflációs ráta. Ráadásul ugyan a tavalyi adóemelések idén novemberben kikerülnek a bázisból, de a kormány tovább emeli a jövedéki adót, a telefonadó is emelheti az árakat, illetve januárban jön a tranzakciós illeték, melynek szintén nem tudni, milyen hatásai lesznek.
Összefoglalva tehát az IMF inflációs prognózisa meglepően alacsony, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) néhány hete publikált inflációs jelentésében például 5 százalékos átlagos drágulással számol még jövőre is.
A Valutaalap szakemberei szerint idén a GDP 2,6 százaléka, majd jövőre 2,7 százaléka lehet a folyó fizetési mérlegünk többlete, vagyis ennyivel tudja hazánk finanszírozni a külföldet. 2017-re azonban már arra számítanak, hogy ismét a GDP 2,2 százalékának megfelelő hiányunk lesz. A munkanélküliség területén ugyanakkor egyelőre nem számíthatunk kedvező irányú változásra, hiszen az idei 10,9 százalékról 2013-ban is csak 10,5 százalékra csökken majd az állástalanok aránya.
A jelentés szövege egyébként egy mondatban foglalkozik konkrétan Magyarországgal: "A feltörekvő Európában a fiskális konszolidáció iránti igény eltérő, a magas adóssággal és a piaci volatilitásnak való nagy kitettséggel rendelkező országokban, mint Magyarországon folytatni kell a konszolidációt".
A Valutaalap szakértői a jelentés végén kiemelik, hogy a jelenlegi előrejelzést a július végéig nyilvánosságra hozott makrogazdasági pálya és az addig megszületett törvények függvényében fogalmazták meg. Vagyis ezekben a prognózisokban még nincs benne a múlt pénteken bejelentett újabb költségvetési csomag, a következő frissítés pedig csak jövő áprilisra várható a Valutaalaptól.
Nagyon elszállhat a hiány jövőre
Szintén kedden jelent meg az IMF legfrissebb Fiscal Monitor nevű kiadványa. Eszerint a szervezet közgazdászai az idén 2,9 százalékos, jövőre pedig 3,7 százalékos hiányt várnak Magyarországon. Fontos kiemelni, hogy ebben szintén nem szerepel a múlt pénteki 400 milliárd forintos csomag, mely a kormány szerint biztosíthatja a 2,7 százalékos deficit elérését.
Az IMF által kiválasztott feltörekvő országok közül idén hazánknak a harmadik, míg jövőre a második legnagyobb a finanszírozási szükséglete. 2013-ban a szervezet által várt 3,7 százalékos hiány mellett a GDP 15,2 százalékát teszi ki a lejáró adósságunk, vagyis összesen a nemzeti össztermék 18,9 százaléka a finanszírozási szükségletünk.
Hosszabb távon a július végén ismert keretek között 2014-től folyamatosan 3,8 százalékos hiányra számít évről évre a Valutaalap. A büdzsé elsődleges egyenlege, vagyis a kamatkiadások nélkül számított egyenleg viszont enyhe pluszt mutathat minden évben.
A magyar államadósság-csökkentésben nem hisz a szervezet, hiszen az idei 74 százalékos bruttó GDP-arányos adósságráta szerintük jövőre 74,2 százalékra emelkedik, majd 2017-ig fokozatosan kúszik fel 76,6 százalékra.
Beke károly
mfor.hu
