Ami áprilisban még extrémnek számított, az ma részben valóság
A kombinált hitel- és piaci kockázati, illetve a rövid távú likviditási stressztesztek a bankrendszer megfelelő sokkellenálló képességéről tanúskodnak. Egy szélsőséges makrogazdasági és pénzpiaci forgatókönyv bekövetkezése esetén 83 milliárd forint körüli pótlólagos tőkebevonási igény keletkezhet - állapította meg idén áprilisban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilitási jelentése.
A jegybank a stresszpálya pontos feltételeit is közölte: az egy dolog, hogy az év végén 245 forintos svájci frankkal számoltak, azonban a 83 milliárd forintos pótlólagos tőkeszükséglethez még egyéb feltételeknek is teljesülni kellene. Többek között az kellene, hogy idén mindössze 2 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság, míg jövőre már 0,2 százalékos visszaesés legyen. Ettől egyelőre távol állunk, hiszen az idei évre 2,5-3 százalékos bővülést jósolnak az elemzők, és 2012-re is hasonló növekedéssel kalkulálnak.
A teljesen lelassuló magyar növekedés mellett a jelenleg vártnál magasabb inflációval számolt a stresszpályán a jegybank: az idei évre 4,3 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos pénzromlást tartalmazott a teszt szemben a várt 3,9, illetve 3,6 százalékkal. Emellett a stresszforgatókönyv jelentős kamatemelésekkel számolt, az idei évre 7,2 százalékos, jövőre pedig 8,4 százalékos forintkamatra lenne szükség.
A fentiek mellett a bankok számára az igazán komoly stresszhez az kellene, hogy az idén a várakozásnál kevésbé növekedjen, jövőre pedig csökkenjen a foglalkoztatás, illetve 10 százalékkal csökkenjenek az ingatlanárak, miközben az MNB tavasszal 3 százalékos visszaeséssel számolt.
Az összes feltétel teljesülése estén jósolta azt a jegybank, hogy a jelenlegi 8 százalékos minimális tőkekövetelmény mellett 83 milliárd, 9 százalékos törvényi minimum mellett pedig 167 milliárd forint pótlólagos tőkére lenne szüksége a magyar bankrendszernek.
Nincs komoly vészhelyzet
A fentiekből az látszik, hogy egyelőre nem fenyegeti komoly veszély a magyar bankrendszert, hiszen a stresszpályából egyelőre csak egy feltétel - a 245 forintos frank - teljesült, ráadásul az még korántsem biztos, hogy az év végén is a jelenlegi szinten lesz az alpesi deviza jegyzése, 2012 végéig pedig 257-ig emelkedik majd az árfolyam. A fenti feltételek mindegyikének teljesüléséről legfeljebb akkor lehetne beszélni, ha a most sokakat aggasztó európai adósságválság tovább fajulna és egy újabb világméretű recesszióba torkolna.
A múlt heti kamatdöntés után Simor András, az MNB elnöke is igyekezett megnyugtatni a magyar bankokért aggódókat: "Az elemzés azt mutatta, hogy a bankrendszer ezek mellett az extrém árfolyamok mellett is képes lenne a keletkező veszteségek kezelésére, tehát tőkeereje, likviditási helyzete megfelelő ahhoz, hogy ezt a szélsőséges állapotot is kezelje. Ez annak köszönhető, hogy a válság után a bankok hathatós intézkedéseke tettek mind a likviditási helyzetük, mind pedig a tőkehelyzetük javítása érdekében" - mondta a tavaszi teszttel kapcsolatban. A MNB elnöke hozzátette: "a következő stressztesztet az októberi pénzügyi stabilitási jelentés fogja tartalmazni, de nincs okunk azt gondolni, hogy jelenleg a bankrendszer stresszellenálló képessége gyengébb lenne, mint áprilisban".
A nemzeti bank egyébként már áprilisban a stabilitási jelentésben is kiemelte, hogy a 83 milliárd forintos tőkeszükségletre elégséges fedezetet nyújtana az anyabankok elkötelezettsége, illetve az IMF-hitelből félretett 300 milliárd forintos alap, mely a pénzintézetek tőkeemelését szolgálja. A fentiekből az látszik, hogy ezekkel még a magasabb tőkekövetelmény melletti 167 milliárdos pótlólagos tőke is fedezhető lenne.
Miért rossz a bankoknak az erős frank?
Az árfolyam stresszpálya mentén átlagosan 17 százalékos leértékelődése minden más tényező változatlansága esetén nagyjából 63 milliárd forinttal növeli a túlsúlyban lévő, devizatöbblettel rendelkező bankok körének eredményét, és összességében 2 milliárd forinttal csökkenti a forinttöbblettel rendelkező bankokét a teljes nyitott devizapozíción keresztül - állapította meg tavasszal az MNB. Ezt a pozitív eredményhatást azonban többszörösen meghaladja az árfolyamnak a hitelezési veszteségek növekedésén keresztül gyakorolt negatív hatása: az árfolyam hatásait parciálisan vizsgálva a hitelezési veszteségek 3,5-4,5-szer nagyobbak lehetnek bankrendszeri szinten, mint a teljes nyitott devizapozíción elért eredmény - teszi hozzá a stabilitási jelentés. A 17 százalékos leértékelődés a frank esetében már megtörtént az áprilisi 205 forintosa szinthez képest, azaz a fenti számítások szerint már most komoly veszteséget okozott az erős frank a bankoknak.
Tavasszal a jegybank arra is rámutatott, hogy szükséges lenne a bankok mérlegét megtisztítani a nemteljesítő portfóliótól, ez ugyanis komoly kockázatokat hordoz magában. "Egy igen kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyv esetén a bankrendszerben eddig felhalmozódott nemteljesítő hitelállomány jelentős mértékű kockázat forrása lehet: egy esetlegesen szükségessé váló pótlólagos értékvesztés nemcsak a bankok jövedelmi helyzetét érintené érzékenyen, hanem kihatással lenne a szabályozói tőkekövetelmény teljesíthetőségére is" - olvasható az áprilisi stabilitási jelentésben.
A nemzeti bank jelentésében azt is kiemelte, hogy összességében ugyan kedvező tőkehelyzet jellemzi a hazai bankrendszert, de azon belül továbbra is jelentős asszimetria mutatkozik. "A piac egyes szereplői még a stresszforgatókönyv mellett is jelentős tőkepufferrel rendelkeznek, azonban néhány bank esetében stresszpályán már jelentős feltőkésítési igény jelentkezik. Stresszpályán darabszám alapján a bankok 28 százaléka szorul tőkebevonásra a törvényi minimum eléréséhez, míg mérlegfőösszeggel súlyozva a bankrendszer 25 százalékánál jelentkezik tőkehiány" - állapította meg a jelentés.
Beke Károly
mfor.hu
