"A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a más devizanemben meghatározott hitel euró alapúvá való átváltási lehetőségének a biztosítását a jelenlegi gazdasági helyzetben megfelelő és helyes gyakorlatnak tartja" - olvasható a pénteken kiadott vezetői körlevélben.
Euróhitelt mindenkinek!
A PSZÁF elsősorban azért javasolja a meglévő frank és jenhitelek kiváltását, mert az utóbbi időben a forint/frank árfolyam volatilitása lényegesen nagyobb volt, mint a forint/euró árfolyamé. Ezáltal pedig az ügyfelek számára stabilabbá, kiszámíthatóbbá lehetne tenni a havi törlesztőrészletet.
A felügyelet második indoka, hogy mivel ezeknek a hiteleknek a 98 százaléka hosszú lejáratú kölcsön, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a futamidő végéig hazánk csatlakozik az eurózónához. "Ennek következtében várható, hogy az euró alapú hitelek esetében a csatlakozást közvetlenül megelőző években a konvergencia folyamatok miatt jelentősen csökken, majd a csatlakozást követően teljes mértékben megszűnik az árfolyamkockázat" - olvasható a körlevélben.
Az euróhitelek melletti érvként hozza fel a PSZÁF azt is, hogy a magyar gazdaság sokkal szorosabban kötődik az eurózóna gazdaságaihoz, mint Svájchoz, ezért a forint/euró árfolyam eleve szorosabban mozog együtt, mint például a forint/frank árfolyam. Ráadásul a hazánkban levő külföldi tulajdonú bankok többségének anyavállalata az eurózóna egyik országában van, ezért ezek a cégek sokkal könnyebben jutnak euró forráshoz, mint frankhoz.
A felügyelet szerint fontos lenne, hogy a hitelek euróra váltásakor a kamat ne legyen magasabb, mint az eredeti szerződésben rögzített svájci frank kamat, mert ez az átváltás a hitel egyéb feltételeinek változatlanul hagyása mellett a havi törlesztő részlet növekedését eredményezné. Emellett a hatóság azt tanácsolja a bankoknak, hogy mentesítsék ügyfeleiket az egyéb költségektől, illetve ne kerüljön sor a bejegyzett jelzálog módosítására, mert az további kiadást jelent az ügyfélnek.
"Az átváltott hitel törlesztéséhez kapcsolódóan egy átmeneti időszakra rögzített maximum árfolyam plafon alkalmazható, amely akár az aktuális árfolyamhoz képest az ügyfél számára kedvezően is kerülhet meghatározásra. Egy ilyen árfolyam plafon megkíméli az ügyfelet a deviza árfolyam kockázat miatti jelentős havi törlesztő részlet emelkedés lehetőségétől, de nem zárja ki, hogy a forint jövőbeni erősödéséből származó kedvező hatás a havi törlesztő részletben is jelentkezzen. A hitelintézet az átváltás során felkínálhatja ügyfelének a futamidő hosszabbításának lehetőségét" - olvasható a PSZÁF körlevelében.
A PSZÁF szerint az is egy elfogadható gyakorlat lenne, ha a bankok nem minden ügyfelük számára nyitnák meg az euróra váltás lehetőségét, hanem például csak azok élhetnének a kedvező kondíciókkal, akik időben fizették törlesztőrészleteiket.
Ki állná a számlát?
A PSZÁF-körlevéllel kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor ki állná a hitelek átváltásának terhét. A felügyelet vezető körlevele elképzelhető, hogy azért született, hogy megpróbálja a bankokra hárítani ezeket a költségeket, hiszen ha az ügyfelek esetében nem emelkedhet a kamat, illetve nem számítanak fel átváltási díjat, akkor ezeket a pénzintézetnek kell "lenyelnie".
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei még tavaly októberben készítettek ezzel kapcsolatban egy becslést: szerintük az akkori árfolyam mellett százmilliárdokba került volna minden frankhitelt forintra váltani. Euró esetében azért ezek a költségek vélhetően valamivel alacsonyabbak lennének.
A jegybank elemzői is azt emelték ki a tanulmányban, hogy a tömeges átváltás azért nem megoldás, mert az ügyfeleknek csak akkor áll érdekükben kiváltani hitelüket, ha nem emelkedik a törlesztőrészletük. Akkor viszont valakinek át kell vállalni tőlük a pluszterheket.
mfor.hu
