Nem tetszik a végtörlesztés
Legutóbb tavaly karácsonyra kaptunk leminősítést, december 23-án a Fitch Ratings "ajándékozott" meg bennünket azzal, hogy "BBB-"-ra vágta vissza a magyar devizaadósság besorolását. Azóta leminősítés nem történt, de éppen a Fitch volt az, aki idén júniusban negatívról stabilra módosította kilátásunkat, ami egy esetleges felminősítés előszele szokott lenni. Tavasszal már a kormány is kezdett bizakodni abban, hogy a Széll Kálmán Terv hatására inkább felminősítések jönnek majd. "Azt gondolom, hogy idén ősszel a piac már nyomást gyakorolhat a hitelminősítőkre, hogy Magyarország esetében felülvizsgálják a minősítésüket. Azért is említem az őszt, mert akkor kerül majd kidolgozásra és a parlamentnek benyújtásra a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, ami fontos pont lehet a hitelminősítők számára is" - mondta június elején Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az mfor.hu-nak adott interjújában.
Az utóbbi napokban azonban a háromból két nagy hitelminősítő is véleményt mondott, igaz egyelőre csak a legnagyobb magyar bankok minősítésének rontását helyezték kilátásba: a Moody's és a Fitch szerint a végtörlesztés komoly kockázatokat jelent a magyar bankrendszerre nézve, ezért kerültek negatív figyelőlistára a pénzintézetek. Azt nem tudni, hogy esetleg ez a lépés egy országleminősítés előfutára lehet-e.
"Nem kizárt, hogy egy vállalatnak rosszabb legyen a besorolása, mint az adott országnak. Ráadásul egyelőre csak vizsgálódik a fenti két cég, ugyanakkor a Fitch korábban már figyelmeztetett az ország leminősítésének kockázatára is" - mondta az mfor.hu kérdésére Németh Dávid. Az ING elemzője szerint sok múlik majd azon, hányan veszik igénybe a kormány által felkínált végtörlesztési lehetőséget, attól függ ugyanis, hogy mekkora lesz a bankrendszer vesztesége.
Vannak más problémák is
A Fitch szerdán kiadott elemzésében egyébként a végtörlesztés mellett más problémákat is felvetnek Magyarországgal kapcsolatban, az írás hangvétele inkább arra utal, hogy leminősítésre készülnek a szakemberek. Megemlítik például, hogy június közepe óta a magyar CDS-felár 300 bázisponttal emelkedett, miközben az eurózónában 160 bázispontos emelkedés volt jellemző, akárcsak Lengyelországban. Az orosz CDS 190, míg a román 215 bázisponttal emelkedett a vizsgált időszakban. Az egyetlen ország, amely lépést tart Magyarországgal, Ukrajna, melynek 500 bázisponttal nőtt a felára - emelik ki a Fitch elemzői.
"A Fitch megítélése szerint a magyar kormány devizahitelekkel kapcsolatos lépései kockázatot jelentenek a bankrendszer számára és ronthatják Magyarország megítélését a befektetők körében" - olvasható a közleményben. Emellett a hitelminősítő a középtávú államháztartási célokat, az államadósságcsökkentést, a növekedési kilátásokat és a külső finanszírozási kockázatokat veszi majd figyelembe, amikor döntést hoz - teszik hozzá.
A fentiek közül a bankrendszer kockázata és a megítélésünk esetleges romlása egyértelműen negatív, míg a növekedési kilátások és a külső finanszírozás nagyban függ ettől a kettőtől. Így csak a hiánycél és az államadósságcsökkentés melletti kiállás értékelhető egyértelműen pozitívumként. Ugyanakkor az elemzők szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy egyelőre nem történt érdemi államadósság-csökkentés, csak a magánnyugdíjpénztári vagyonból bevont állampapírok összegével csökkent az összeg, de ezzel egy jövőbeli kötelezettségvállalást tett a kormány a majdani nyugdíjfizetésekre. A hiánycsökkentés terén elért eredmények komolyabbak, viszont fennáll annak a kockázata, hogy ez az intézkedés kontraproduktív lesz és középtávon csökkenti a növekedési kilátásokat.
Nehéz helyzetben lehetnek
"Komoly dilemma előtt állhatnak a hitelminősítők, hiszen az egyik oldalon áll a kormány erős elkötelezettsége a hiány és az államadósság csökkentésére, a másik oldalon viszont ott van az, hogy ezért minden eszközt bevetnek, ami rontja a jogbiztonságot" - vélekedik Németh Dávid. Szerinte ezeket fogják mérlegelni a döntés meghozatalakor a minősítők. "Talán nem minősítenek le, hanem megerősítik a jelenlegi besorolásokat negatív kilátással" - hangzik az ING elemzőjének optimista véleménye. Mindenesetre néhány héten belül okosabbak lehetünk, hiszen a Moody's és a S&P delegációja is októberben érkezik felülvizsgálatra Budapestre. "A költségvetési kilátások jelenleg nem indokolnák, hogy Magyarország ne legyen befektetésre javasolt" - teszi hozzá Németh.
Németh Dávid szerint veszélyes lehet egy további leminősítés, hiszen jelenleg mindhárom cégnél éppen csak a befektetésre javasolt kategóriában vagyunk. Néhány nagy nemzetközi alapnál pedig még mindig erős szabályok vannak arra nézve, milyen eszközökbe fektethetnek. Ha bekerülünk a "bóvli" kategóriába, akkor ezek az alapok minimum csökkenteni fogják magyar kitettségüket - véli az elemző. Hozzáteszi: egy esetleges leminősítésnek lennének érezhető hatásai, a kötvényhozamok emelkedésével és a forint gyengülésével járna.
"Sok függ attól is, hányan minősítenek le. Ha a háromból csak az egyik cég lép, az még a kisebbik baj, de akkor bizonyára attól tartana a piac, hogy a másik két minősítő is követi őket" - véli az ING szakembere.
Beke Károly
mfor.hu
