Az amerikai liberális napilap különböző adatokra és saját interjúira hivatkozva azt írta vasárnap, hogy Görögország a Wall Street segítségével egy évtizede folytatott különböző akciókat az európai adósságkorlátok megkerülésére. A lap szerint egy ízben a Goldman Sachs segített Athénnak abban, hogy több milliárd dollár felvételét elködösíthesse. A bankház tavaly novemberben is olyan, végül sikertelen javaslatot terjesztett Athén elé, amelynek segítségével az egészségügyi rendszerében felhalmozódott adósságának megfizetését olyasfajta módon halaszthatta volna későbbre, mint azok az amerikai ingatlantulajdonosok, akik második jelzáloghitelt is felvettek, hogy törleszthessék az elsőt.
2001-ben a Goldman Sachs - a tranzakciót állítólag ismerő meg nem nevezett források szerint - csendben segített a görög kormánynak egy több milliárd dolláros, deviza swapműveletnek álcázott kölcsön felvételében, a művelet feltételeit a kölcsönökhöz tették hasonlóvá. Így Athén túlléphette az európai deficitszabályokat, miközben folytatta az erején felüli költekezést.
Akárcsak a jelzáloghitel-válságban, a Wall Street pénzügyi derivatív termékeinek, a Goldman Sachs, a JPMorgan Chase és számos más bank által kifejlesztett eszközeinek köszönhető, hogy Görögország, Olaszország és feltehetően más országok politikusai eltitkolhatták a limiten felüli kölcsönfelvételeket - vélekedik a lap. Görögország például az elkövetkező években esedékes repülőtéri illetékeiből és lottóbevételeiből kínált fel törlesztésként részesedést korábbi pénzfelvételekhez kapcsolódva.
Nem a Wall Street teremtette Európa adósságproblémáját, de a bankárok lehetővé tették, hogy Görögország és mások erejükön felül kölcsönözzenek formailag teljesen legális módon. Arra, hogy a kormányok milyen módon kölcsönözhetnek katonai vagy egészségügyi kiadásaik fedezésére, kevés szabály van. Az úgynevezett szuverén adósság - a kormányoknak nyújtott kölcsönök - piaca amilyen nagy, annyira szabad is - hangsúlyozta a NYT.
A bankok számára rendkívül jövedelmező volt a költekező kormányokkal való szimbiózis. Athén ugyan nem fogadta el a Goldman Sachs 2009 novemberi ajánlatát, de az úgynevezett Aeolos-ügyletet ismerő több bankár szerint is mintegy 300 millió dollárnyi díjat fizetett a 2001 évi műveletért. Az ilyen derivatívák, amelyeket nem tárnak fel teljességükben, bizonytalanná teszik, milyen mély az a zavar, amelybe Görögország és más, hasonló adósságkönyvelést alkalmazó országok kerültek. Az aggodalom hulláma most átcsap az Európa perifériáján lévő más országokra és költségesebbé teszi Olaszország, Spanyolország és Portugália számára is a kölcsönök felvételét.
Az euró születésének eredendő bűne volt - írta a NYT -, hogy olyan országok, mint Olaszország vagy Görögország, eleve nagyobb adóssággal léptek be az euróövezetbe, mint amit a szerződés megengedett. Ám ahelyett, hogy felemelték volna az adókat vagy csökkentették volna a kiadásokat, ezek a kormányok a derivatívák segítségével mesterségesen csökkentették hiányukat.
Ezek a derivatívák nem önmagukban rosszak, a kamat-swap vagy a valuta-swap a kölcsönök kamatköltságeinek illetve a valutaárfolyamok kockázatainak csökkentésére szolgálhat. Baj akkor van, ha a költségvetések meghamisítására használják fel ezeket az eszközöket. Az Európai Unióban és az egyes országokban ez a kérdés több alkalommal napirendre került, de -, bár sokan vitatták - ez a gyakorlat folytatódott.
