Egyre borúsabb képet fest a hazai munkaerőpiac statisztikája is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint januárban sem állt meg a hazai foglalkoztatottak számának tavaly májustól csökkenő trendje, miközben kéthavi stagnálás után a munkanélküliség is nőtt, a férfiaknál jobban, a nőknél kevésbé.
A KSH szerint 2026 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 609 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 225 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt. A 2025. november-2026. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 628 ezer fő volt, mely 68 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 41 ezer fővel, 2 millió 449 ezer főre, míg a nők esetében 27 ezerrel, 2 millió 179 ezer főre mérséklődött.
A hivatal szintén közöle, hogy a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 444 ezer fő dolgozott, mely 81 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért szinttől. A közfoglalkoztatottak létszáma 76 ezer fő, a külföldön dolgozóké pedig 108 ezer fő volt. A 2025. november-2026. januári időszakban a 15-74 éves munkanélküliek átlagos száma 224 ezer fő volt, amely 11 ezer fővel meghaladta az egy évvel ezelőttit. A munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt, 0,3 százalékponttal több, mint az előző év azonos időszakában.
Úgy tűnik, hogy a vállalatok jóval hamarabb kezdtek el alkalmazkodni a béroldali költségnyomáshoz, mint azt előzetesen várni lehetett. A munkanélküliségi ráta ugyanis 2026 januárjában 4,6 százalékra emelkedett a modellbecslés szerint. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés is hasonló rátáról számol be. Így mindkét mutató esetében érdemi emelkedésről, vagyis a munkaerőpiaci helyzet romlásáról beszélhetünk
- reagált az adatokra Virovácz Péter.
Az ING vezető elemzője szerint a hivatalos mutatók alapján mindez azt jelenti, hogy 2024 ősze után új csúcsra ugrott a munkanélküliségi ráta, ami egyben azt is jelenti, hogy a munkanélküliek száma már 225 ezer fő körül van. A részleteket böngészve a havi adatok alapján Virovácz Péter szerint azt látni, hogy az idei év elején is folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, amivel párhuzamosan csökkent a gazdaságilag aktívak száma is.
Beindultak az elbocsátások?
Az aktivitás csökkenését azonban nagymértékben meghaladó visszaesést lát a foglalkoztatottak számában. Januárban a foglalkoztatotti létszám felülről súrolja a 4,6 millió főt, amely 2021 májusa óta a legalacsonyabb érték. Mivel tehát a csökkenő foglalkoztatottság nem az inaktivitás növekedésével járt együtt, így egyértelműnek tűnik szerinte, hogy elsősorban elbocsátásokról beszélhetünk, hiszen nagyjából ugyanannyival nőtt a munkanélküliek száma, mint amennyivel a foglalkoztatottság csökkent. Ráadásul januárra ez a fajta szezonalitás nem jellemző, így valós létszámleépítésekről lehet szó.
Hosszabb távlatban úgy látja az elemző, hogy komolyabb probléma körvonalazódik a magyar munkaerőpiac kapcsán. Négy és fél éves mélypontra süllyedt a foglalkoztatás és 2020 nyara óta nem volt ekkora a munkanélküliek száma. A munkaerőpiac csúcspontjához képest (amelyet 2022 közepére datálhatunk) a népességfogyás következtében mára már 144 ezer fővel kevesebb a munkaképes korú lakosság. Ez már meghaladja Magyarország ötödik legnagyobb településének teljes népességét. Eközben a munkanélküliek száma körülbelül 70 ezer fővel emelkedett.
Könnyen előfordulhat, hogy az üzleti bizalom romlása a következő hónapokban felgyorsul, ami a foglalkoztatotti létszám további csökkenéséhez vezethet
- vélekedett Virovácz Péter. A friss adatok fényében az ING Bank módosítja a munkaerőpiaci prognózisát. A korábbi előrejelzés szerint 4,4 százalék körül ingadozó munkanélküliségi rátára lehetett számítani. Ám a gyenge évkezdet miatt nagyobb a valószínűsége, hogy 4,6 százalék körül alakuljon a mutató.
Molnár Dániel, az MGFÜ elemzője is úgy látja, hogy a visszaesésben a konjunkturális helyzet játssza a legnagyobb szerepet. A külső kereslet továbbra is visszafogott szerinte, amely a gazdaság széles rétegeibe begyűrűzik, miközben jelentős a bizonytalanság a kilátásokkal kapcsolatban is. Ilyen környezetben a vállalatok visszafogják létszámbővítéseiket, illetve a természetes fluktuáció (felmondások, nyugdíjba vonulás, lejáró határozott idejű munkaszerződés) nyomán megüresedő álláshelyeket sem feltétlenül töltik fel, amely így összességében mérsékli a foglalkoztatást. Felhívta a figyelmet: a munkaerő-kereslet gyengülése az álláskeresők számára is negatív hatással van, romlanak az elhelyezkedési lehetőségeik, amely sokakat a munkaerőpiacról való kilépésre ösztönözhet. Ezt mutatja, hogy az aktívak száma is mérséklődött 57 ezer fővel egy év alatt.
Ugyanakkor Molnár Dániel mérsékelten optimista: arra számít, hogy az idei év már pozitív fordulatot hozhat a munkaerőpiacon is, a gazdasági növekedés dinamizálódása a munkaerő-keresletet is érinti. A felfutás hatása viszont lassabb lesz szerinte, a vállalatok első lépésként még a meglévő kapacitásaikat használják majd ki, és csak tartós fellendülés esetében kerülhetnek majd ismét előtérbe a létszámbővítések.
A kormány szerint viszont minden rendben.
A háború elhúzódása és a kedvezőtlen külső gazdasági környezet ellenére a foglalkoztatottság változatlanul Európa élmezőnyéhez tartozik
- reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium. Hozzátették: a kormány mindent megtesz, hogy aki akar és tud az dolgozhasson.
Péntek reggeli rádiós interjújában Orbán Viktor miniszterelnök is kitért röviden a gazdasági helyzetre. Szerinte „Európában tömeges munkanélküliség fenyeget”, egész iparágak „esthetnek térdre”, ezért nagy eredménynek tartja, hogy Magyarországon továbbra is „teljes foglalkoztatottság van”, az autógyárak sem zárnak be, sőt bővítenek is.
