Az élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem májusban 0,8 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakit, amely komoly lassulás a korábbi hónapokhoz viszonyítva. Januárban 6,6, februárban 3,8, márciusban pedig 4,6 százalék volt az éves bázisú volumenbővülés. Áprilisban már 1,5 százalékra lassult, most pedig még tovább.
Ugyanakkor lehet, hogy ezzel az adattal sem kapunk valódi képet a fogyasztásunk alakulásáról. Tudjuk ugyanis, hogy a vasárnapi boltbezáráson sokat nyertek a nyitva tartó családi üzletek, ahol jellemzően magasabb árakkal találkozunk, mint a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű boltokban. Vagyis azokat a termékeket, amelyekre pont vasárnap lett szükségünk, de eddig hajlandóak voltunk az alacsonyabb árakért bevállalni egy kis sorban állást a nagyobb boltokban, most már csak a kisebb üzletekben vehettük meg. A forgalom ezzel nőtt, hiszen magasabb árat fizettünk, de az eladott termékek mennyisége nem feltétlenül.
Ezért megkérdeztük a KSH-t, hogy képesek-e a forgalmat boltok szerint szűrni és lehet-e valamilyen hatása a kisebb egységek magasabb árainak.
A válasz röviden: lehet ilyen hatás, de vélhetően marginális.
Az online pénztárgépek adatainak feldolgozása ugyanis még eléggé gyerekcipőben jár a KSH-nál, vagyis egyelőre nem kapnak TEÁOR számokat az adatokhoz, azaz nem tudják, hogy a beérkező forgalom milyen tevékenységet végző bolttól származik, azt meg főleg nem tudják, hogy milyen termékekről van szó. Az viszont nyilvánvaló, hogy ugyanabból az összegből kevesebb terméket kapunk azokban a boltokban, amelyek vasárnap nyitva tarthatnak.
Bár a KSH a forgalmi adatokat nem csak az inflációval, hanem a fogyasztói kosárral is súlyozza, ez a módszertan nem frissül minden egyes jogszabályváltozásánál, vagyis elképzelhető, hogy még nem veszik figyelembe azt, hogy a vasárnapi forgalom milyen mértékben alakította át a szokásainkat.
Azt ugyanakkor a KSH-nál elmondták, hogy ha van is hatása a kisebb üzletek magasabb árainak, ez marginális lehet, ugyanis az emberek továbbra is a nagyobb boltokat részesítik előnyben a hét többi napjára időzítve a bevásárlást.
A kiskereskedelem persze ettől függetlenül köszöni szépen jól van
A nem élelmiszerek forgalma ugyanakkor 9,9 százalékkal nőtt éves bázison májusban, ami azt jelzi, hogy több pénzünk van a nem alapvető termékekre is. Ez a növekedés egyébként az idei második legmagasabb, januárban mért a KSH 12,2 százalékot. Ekkor ugrott meg a számítástechnikai termékek forgalma.
Kellett is ez a növekedés mert az üzemanyagforgalom májusban „csak” 5,6 százalékkal nőtt, amely persze szép szám, de akkor is az elmúlt 9 hónap legalacsonyabb éves bázisú emelkedése.
Fontos még kiemelni az e-kereskedelem 41,9 százalékos bővülését, amelyben - mint azt a múltkori cikkünkből levezettük – komoly részt képviselhet az élelmiszerfogyasztás bővülése is.
Szász Péter
mfor.hu
