Negyedével kevesebb osztalékot kaphat az állam a tőzsdéről

Makró

2015. március 24. 06:31

Negyedével kevesebb osztalékot kaphat az állam a tőzsdéről az idén a tavalyinál - írta a Napi Gazdaság.

A lap keddi számában azt írta, hogy a Budapesti Értéktőzsdén jelenleg jegyzett öt társaságtól - amelyekben öt százaléknál nagyobb állami tulajdonrész van és osztalékfizetésre lehet számítani - mintegy 17,6 milliárd forint bevétele lehet a költségvetésnek vagy más állami cégnek, szemben a tavalyi 23,5 milliárddal.

A legtöbb osztalékot az állam a Moltól várhatja, mintegy 12,5 milliárd forintot, szemben a tavalyi 15,3 milliárddal.

Az OTP esetében még a korábbi Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap révén van bő ötszázaléknyi állami tulajdonrész, és mivel a menedzsment nyilatkozata szerint a 2014-essel azonos összeg kifizetésére tesznek javaslatot a közgyűlésnek, így innen a költségvetés osztalékrészesedése változatlanul 2,1 milliárd forint lehet.

Az Elmű és az Émász esetében a állami kézben lévő Magyar Villamos Művek (MVM) kisebbségi tulajdonos, amely az Elmű esetében 1,1 milliárd, míg az Émász esetében 322 millió forint osztalékbevételre számíthat.

A vizsgált cégek közül a Richter még nem tette közzé, hogy mire számíthatnak a részvényesek. Az elmúlt években a nettó eredmény 25 százalékát kapták meg osztalékban, így a lap szerint az idei állami osztalék mintegy 1,5 milliárd forintra várható.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Külföldről nézve úgy tűnik, vazallussá teszi Magyarországot a kormány

Riportot közöl a BBC a magyar kormány duzzadó akkumulátorgyártási ambícióiról, a fejlesztések előnyeiről, amit más uniós tagországok irigyelnek, és hátrányairól, amiből nem kérnének.

Matolcsy György megüzente Orbán Viktornak: ne legyen választási osztogatás!

Az Orbán-kormány folyamatosan lefelé módosítgatja a GDP-adatokat, felfelé pedig a hiánycélt. A jegybank keddi üzenete a szigorúbb fiskális fegyelem iránt intő jel volt még akkor is, ha azt Gulyás Gergely lapunk kérdésére megpróbálta a valóságosnál jelentéktelenebbnek beállítani.

Buksza: mekkora az eltérés a nők és a férfiak fizetése között Magyarországon? - A hét ábrája

Az elmúlt években 60-96 ezer forint eltérés volt a nők és a férfiak bruttó átlagbére között az utóbbiak javára. Hosszú távon a béremelkedés mindkét nemnél lényegében azonos mértékű, de rövid távon picit tempósabb növekedés látható a nők fizetésénél. A hét ábrája a Buksza blogtól.

Vitézy Dávid: „Budapestet nem szabad Kína játszóterévé tenni”

A független főpolgármester-jelölt szerint teljes, totális tévút a magasvasutas elképzelés.

Óriási a hiány kamionsofőrökből, de lesz ez még rosszabb is!

Már most is hiány van teherautóvezetőkből, de még nagyobb gond, hogy nagy részük tíz éven belül nyugdíjba vonul.

Villanyautó? Nem csak ez a kérdés

Az elektromos autók a vártnál lassabban, de egyre nagyobb szerelet kérnek maguknak. Persze van egy csomó kihívás, elég csak a magas árra és a finanszírozásra, az áramkutak hiányára, a hatótáv-félelmekre gondolni. Egyebek mellett ezek a kérdések lesznek terítéken a Privátbankár, az Mfor és a piac és Profit kiadója, a Klasszis Lapcsoport által szervezett hiánypótló, "E", mint energia című, május 16-án sorra kerülő konferencia villanyautó-szekciójában.

Kínai luxusvasút épülne Ferihegy és a Belváros között?

Kínai pénzből, kínaiak kínai technológiával építenék.

Az év második felében jön a „konszolidációs program”?

Az S&P megerősítette hazánk forintban és devizában fennálló államadósságát, és érvényben hagyta annak stabil kilátását is, azaz sem további fel-, sem pedig leminősítésre nem kell számítani. A hitelminősítő az idei választásokat követően „konszolidációs programra” számít a kormánytól, és 2024-re – a kabinet várakozásainál alacsonyabb – mindössze 2,2 százalékos növekedésre számít.

Nagy Márton csak feszültséget generált az üzemanyagok piacán. Fotó: Pixabay

Üzemanyagárak: megoldás helyett gumicsontot kaptunk Nagy Mártontól

Ahogy azt heti sorozatunkban, az Mfor Üzemanyagár-figyelőben előre jeleztük, a héten kisebb árcsökkenés volt a kutakon. A változás mellett érdekes történés volt, hogy a kormány nem megoldást, hanem csak további feszültséget generált az üzemanyagok piacán.