Komoly kérdések a jövőt illetően
A bevételi oldalról nagyon lassú, de tartós hatások érik jelenleg a magyar bankokat, melyek még évekig érezhetők lesznek - mondta a Raiffeisen Bank befektetői konferenciáján a bank vezérigazgató-helyettese. Szabó Ferenc hozzátette: lehet, hogy ezek a hatások most még sokaknak nem szúrnak szemet, de hosszú ideig tartanak majd.
A bevételre ható események között a szakember kiemelte a szabályozói változásokat is. "A legfontosabbak talán a fogyasztóvédelmi változások. Ma minden szem a bankokra szegeződik, hogy mikor emelnek kamatot és az indokolt-e" - mondta a konferencián Szabó. A Raiffeisen vezérigazgató-helyettese további problémaként említette, hogy a hitelkereslet visszaesése miatt a bankok sem tudják érdemben növelni bevételeiket, az ingatlanpiaci tranzakciók hiányában hitelek sincsenek.
A költségekkel kapcsolatban Szabó Ferenc kiemelte: a bankok egy olyan helyzetben alakították ki jelenlegi kiadási struktúrájukat, melyben még növekedés volt a piacon, most új helyzettel kell szembesülniük. "Magyarországon sok helyen 600-800 fős településeken több bank versenyez egymással, ezt a versenyt eddig új hitelekkel fenn tudták tartani" - vázolta fel a bank vezérigazgató-helyettese. A bankok költségeire hatással vannak a speciális magyar döntések, mint a bankadó és a végtörlesztés - teszi hozzá. 2008 óta történt ugyan költségcsökkentés, de az viszonylag jelentéktelen volt, mivel a hatások nagyon lassan érvényesülnek.
Még évekig maradhat a veszteség
"A magyar bankrendszer eredménye a 2007-es csúcsévhez képest folyamatosan csökken, már tavaly is csak az OTP miatt volt pozitív az adózás előtti eredmény" - emelte ki a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese. Szabó Ferenc szerint ennek oka elsősorban a megnövekedett kockázati költségekben keresendő, az értékvesztés és céltartalékképzés a korábbi évi 100 milliárd forintról 400 milliárdra emelkedett.
A szakember azt is kiemelte, hogy a nem teljesítő hitelek arányát tekintve is éles fordulat történt: 2007-ben a magyar bankrendszer még jobban állt, mint a visegrádi országok, innen jutottunk el 2011-re oda, hogy kimagasló szinten van nálunk az arány régiós összehasonlításban. Ráadásul a várakozásunk szerint nálunk még az idén növekedni fog a nem teljesítő hitelek aránya, miközben más országokban már csökkenés tapasztalható.
"Jelenleg úgy néz ki, hogy még egy-két évig veszteséges marad a magyar bankrendszer" - foglalta össze Szabó Ferenc. A nemzetközi folyamatokkal kapcsolatban a szakember kiemelte: épp most van terítéken, hogy a bankok gyűjtsenek tőkét, azonban az elmúlt négy év nagyjából 80 százalékos tőzsdei zuhanása után kérdés, hogy lesz-e olyan tulajdonos, aki még hajlandó tőkét adni.
Mi lehet a bankok válasza?
A felvázolt okok miatt a magyarországi bankoknak is gondolkodniuk kell a folytatáson. Szabó Ferenc szerint a pénzintézetek próbálnak változni, de ez egy nagyon lassú folyamat. Az első lépés a költségek csökkentése, de ezen a téren viszonylag kis hatású lépéseket tudnak tenni. További megoldás a személyi költségek lefaragása, vagyis az elbocsátások.
"A bankok jelenleg világszerte tőkeproblémákkal küszködnek, a tulajdonosoknak dönteniük kell az egyes országok leányvállalatai között. Ilyenkor pedig latba esik a magyar bankrendszer kirívóan rossz jövedelmező képessége" - mondta a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese. Szabó szerint a bankok válasza az lehet, hogy a jogszabályi követelményeket betartják, de azon felül nem hoznak tőkét Magyarországra.
Szintén a válság hozta elő, hogy a legtöbb bank megerősítette kockázatkezelését, ami a gyakorlatban lassabb döntéshozatalt jelent. A bank szakembere szerint növekszik majd a verseny a jól teljesítő ügyfelekért, a bankok számára egyre fontosabb lesz, hogy egy ügyfél ne csak egy terméket használjon, hanem a teljes termékpalettát. Szabó Ferenc szerint hosszabb távon a jelenlegi folyamatok hatására várhatóan csökken a bankfiókok száma, konszolidáció indul el a piacon.
Beke Károly
mfor.hu
