Az ötven bázispontos emelésnek pozitív a piaci reakciója, a forint egyből erősödésnek indult, mondta el kérdésünkre Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A jegybank végül is megtette, amit meg kellett tennie, nem tudott a döntés elől elmenekülni.
Másrészt a kormányválság is erősítette a kamatemelés melletti érveket. Szerencsére a globális hangulat is elkezdett javulni, és a török líra és a dél-afrikai rand helyzete is stabilizálódni látszik.
Zuhanni kezdett a BUX az SZDSZ bejelentésére
A kormányválság természetesen negatívan hat a piacokra (a reggeli mínusz két százalékos nyitás ennek köszönhető), és a forint is negatívan kezdett. Amikor az SZDSZ délelőtti közleménye (miszerint a párt április 30-i hatállyal vissza kívánja hívni az SZDSZ-es kormánytagokat a kormányból, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette: felmenti tisztségéből Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert - a szerk.) megjelent, ismét több száz pontot esett a BUX. Igaz, indent összevetve elmondható, hogy a piacok nem reagálták túl a kormányválságot, sőt visszafogottan viselkednek – szögezte le Suppan Gergely.
Ha az év második felében javul a nemzetközi piaci hangulat, és az infláció is megfelelő ütemben csökken, év végéig kamatcsökkentésre is sor kerülhet, így kedvező esetben év végére az alapkamat visszaállhat 7,5 százalékra, véli az elemző.
Miért emelt a jegybank?
Simor András az MNB sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy a jegybank nem kívánja ellensúlyozni a költségsokkok inflációs hatásait, de figyelni fog azokra. Az újabb költségsokkok (például az energiaárak emelkedése) ugyanakkor szélesebb körben és hosszabb távon hatnak. A béradatok (minimálbéremelés) miatt a versenyszférában a vártnál jobban nőtt az átlagkereslet, ami költségoldali inflációs nyomást jelentett.
A jegybank ugyan nem módosította az inflációs célokat, ám a külső (energia)árak és a Magyar Villamos Művek (MVM) által dominált belső energiaköltségek hatása az elnök szerint szélesebb körű és hosszabb távú lehet, mint amit a Monetáris Tanács (MT) figyelembe vett a döntésnél.
Ezek az alapvető inflációs folyamatok voltak a fő motivációi a tanács döntésének. Nem lehet elmenni a világgazdasági folyamatok, így az amerikai hitelválság mellett sem, ami a feltörekvő országokra, így Magyarországra is hat, elsősorban a kockázati prémiumok által.
Az inflációs célokra figyel az MNB
Ami a kormányválságot illeti, az MT folyamatosan tájékozódik minden olyan történésről, ami a gazdaságra hat. Nem egynapos eseményekkel, hanem hosszabb távú folyamatokkal foglalkozik, jelezte Simor András, hozzátéve: az MNB nem kíván spekulálni, a kialakult helyzetekre fog reagálni, nem pedig várakozásokra.
Újságírói kérdésre, miszerint milyen hatása lehet gazdaságilag a kormányválságnak, Simor András úgy reagált: a politikai turbulenciának bizonytalansági hatása van, de ez kiszámíthatatlan. Az inflációs és a kockázati prémiumok miatt azonban semmiképp sem jön jól a válság. Azon felvetésre, miszerint a közelmúltban szóba került, hogy esetleg miniszterelnök lehet, Simor annyit válaszolt: komolytalan pletykákkal nem kíván foglalkozni.
Az elnök a piaci hozamok közelmúltbeli meglódulását sem kívánta kommentálni. Mint mondta, az inflációs célokat tartják szem előtt, és döntésükben nem játszott szerepet, hogy még az emelést követően is alacsonyabb a jegybanki alapkamat az állampapírhozamoknál.
VMI
