A pénzügyminiszter távollétében Keller László államtitkár elmondta, hogy Magyarország már október 9-én délután felvette a kapcsolatot az IMF-fel. Azóta folynak a megbeszélések, amelynek eredménye ez 20 milliárd eurós hitelkeret, amelyből 6,5 milliárdot az Európai Bizottság folyósít.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter azt emelte ki, hogy ennek a hitelnek nemcsak rövid távon kell hatást kifejtenie, hanem hosszútávon is meg kell alapoznia a gazdaságpolitikát, és növelnie kell az ország versenyképességét.
Az elmúlt napok eseményeivel kapcsolatban a magyar kormány immár harmadszor módosította a makropályát, amely így jövőre mínusz egy százalékos gazdasági csökkenéssel számol. 2009-re a költségvetés elsődleges pénzügyi egyenlege 1,8 százalékos hiányt tartalmaz, ez a szám azonban nem foglalja magába a kamatkiadásokat.
Erős elkötelezettség az egyensúly javítására
Elena Flores, az Európai Unió Bizottságának igazgatója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a testület szigorúan figyeli a tagországok pénzügyi folyamatait; a globális válság mindenkit érint, de másképp. Magyarország jelentős eredményeket ért el a külső és a belső egyensúlyi problémák csökkentése terén 2006 óta; egyúttal "erős elkötelezettséget" tapasztaltak a magyar egyensúly javítására. Három feltételt szabtak Magyarországnak: a kiadások mérséklését, valamint a fiskális és strukturális reformok folytatását.
Anne-Marie Gulda az IMF részéről hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságok gyors és erős politikai válaszokat hoztak. Szerinte hazánk a globális pénzügyi válság következményeitől szenved, annak ellenére, hogy két év alatt jelentős javulást ért el.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ismertette a hitelkeret pénzügyi feltételeit. Éves szinten 0,25 százalék a három nemzetközi intézmény, illetve szervezet által biztosított, összesen 20 milliárd eurós hitelkeret rendelkezésre tartási díja. Az összeget 2010 március végéig lehet lehívni, 3-5 év közötti a törlesztési futamidő, kamatköltsége pedig éves szinten 5-6 százalék (fix kamatláb mellett), tette hozzá.
A forrásokhoz való hozzájutás fejnehéz jellegű lesz, vagyis már az elején lehívható az összeg nagyobb része. Az egyébként nagyobb, mint az MNB jelenlegi, 17 milliárd eurós tartaléka, amely így több mint kétszeresére nő majd. Elhangzott az is, hogy a hitel jellegéből fakadóan nem kell igénybe venni a teljes összeget, csak akkor, ha szükség van rá.
Az 5-6 százalékos kamat sokkal olcsóbb az állampapírpiacon jelenleg fennálló 13 százaléknál, igaz - hasonlóan a magánszemélyek devizahiteleinél - a kamatkockázat az államot terheli. Ugyanakkor - figyelembe véve, hogy az Európai Központi Bank alapkamata jelenleg 3,75 százalék (és ez a szakértők szerint a következő időszakban tovább csökkenhet) - olcsónak sem nevezhető a forrás.
Ha Magyarország igénybe kívánja venni ezt az összeget, akkor azt a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak közösen kell kezdeményeznie. A lehívás ütemezését az IMF hagyja jóvá.
A gazdaságpolitikai feltételek pontosan nem ismertek
A tájékoztatón az is kiderült, hogy Magyarország azért kapta meg elsőként a támogatást, mert elsőként fordult a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez. Viszont a gazdaságpolitikát érintő pontos feltételek az ismételt újságírói kérdések ellenére sem derültek ki.
Simor András elmondta azt is, hogy a keretből jut a magyarországi bankrendszernek, ennek részleteiről azonban csak később adnak tájékoztatást. Jelenleg még azt sem lehet pontosan tudni, mikor írják alá a hitelkeretről szóló szerződést.
VMI
Menedzsment Fórum
