Novemberben 93,5 milliárd forinttal emelkedett a jegybank mérlegében a devizában denominált, államháztartás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagyis egyszerűbben a magyar devizakötvények állománya - derül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes mérlegéből. Így a hó végén már 301 milliárd forintra rúgott a devizakötvények állománya az októberi 215,9 milliárd után.
Az azonban közel sem biztos, hogy ténylegesen ekkora összegű vásárlás történt. Mivel devizában denominált állampapírokról van szó, az állomány nagyságát a forint árfolyama is befolyásolja. Novemberben 309,77 forintról 311,45-re nőtt egy euró ára, vagyis 0,5 százalékkal leértékelődött a hazai fizetőeszköz, ami már önmagában is a mérlegben szereplő állomány növekedését eredményezi. Igaz, ez közel sem fedi le a teljes 93,5 milliárdos növekedést.
Ahogy arról elsőként az mfor.hu számolt be, a Matolcsy György vezette jegybank júliusban kezdett a másodpiacon devizában kibocsátott állampapírokat vásárolni. Akkor azzal indokolták ezt a fajta tevékenységet a lapunknak, hogy ezzel a döntően nem rezidensek által tartott devizakötvények hazai kézbe kerülnek, így csökken a bruttó külső adósság, és egyben mérséklődik a rövid külső adósságpálya is. Az állampapírokat ugyanis minden bizonnyal külföldi szereplőktől vásárolják fel, ez járulhatott hozzá ahhoz is, hogy hazánk legnagyobb hitelezője, a Franklin Templeton egyre kevesebb magyar állampapírral rendelkezik.
"Az MNB az új programjával lehetőséget kíván nyújtani arra is, hogy amennyiben az Államadósság Kezelő Központ az önfinanszírozási koncepciónak megfelelően tovább növeli az államadósság belső, forint finanszírozásának arányát, akkor erre az MNB által megvásárolt devizakötvények piaci áron történő visszavásárlásával is lehetősége legyen. Az MNB a program végrehajtása során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a devizatartalék-megfelelés folyamatosan biztosított legyen" - közölték portálunkkal.
Azzal, hogy a jegybank a másodpiacon vásárolja a magyar devizás államkötvényeket, nem követ el tiltott monetáris finanszírozást. Erre jó példaként hozható fel az Európai Központi Bank, a Fed és a Bank of Japan is, melyek szintén a másodpiacon hajtják, illetve hajtották végre az eszközvásárlásaikat. Ennek során kormányok, hivatalok és intézmények által kibocsátott kötvényeket vásároltak.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) részéről pedig korábbi válaszuk alapján annyit lehet tudni, hogy már a nyári hónapokban is vásároltak vissza devizakötvényeket az MNB, mint ügynök közvetítésével. Így talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk: ez a tevékenység az elmúlt hónapokban is folytatódhatott, tekintve azt az adósságkezelői célt, hogy még idén 900 millió eurónyit szeretnének előtörleszteni a jövőre lejáró adósságból.
A visszavásárlások további részleteiről az ÁKK üzleti érdekekre hivatkozva nem nyilatkozott.
mfor.hu
