Az elmúlt hetekben megjelent tanulmányok (Deutsche Bank, Barclays Capital) tévesen arra utalnak, hogy, hogy Magyarország rövid lejáratú külföldi adóssága (24-25 milliárd euró) lényegesen meghaladja a devizatartalékok szintjét, különösen, ha figyelembe vesszük a folyó fizetési mérleg hiányából származó egy éven belüli finanszírozási igényt, amit ezen elemzések mintegy ötmilliárd euróra tettek - olvasható az OTP elemzésében.
A látszat csal - állítják a bank elemzői - mivel a piac által tartalékszint elégségességének megítéléséhez használt úgynevezett Guidotti-Greenspan szabályt tévesen alkalmazták a fent említett külföldi tanulmányok. (A Guidotti-Greenspan szabály szerint akkor elégséges egy ország devizatartaléka, ha meghaladja az egy éven belül lejáró külföldi adósságot.)
A tények: Magyarország jövőre lejáró deviza adóssága 24-25 milliárd euró, ebből az államháztartásé (kormányzat és MNB) öt milliárd, legfeljebb 7 milliárd euró, ha a külföldi tulajdonossal nem rendelkező OTP Bank éven belül lejáró adósságát is hozzászámítjuk.
A bankrendszer devizaadóssága (OTP nélkül) 13 milliárd euró, a vállalatoké pedig 5 milliárd euró.
Az OTP elemzői rögzítik: a Guidotti-Greenspan szabály által szimulált sokk likviditási válságot szimulál, amikor az adott ország egy átmeneti ideig nem fér hozzá a világ tőkepiacaihoz, vagy nem tudja megújítani lejáró külföldi adósságát, amelyet emiatt a devizatartalékokból kénytelen visszafizetni.
A Guidotti-Greenspan szabály nem tud mit kezdeni azzal, hogy egy külföldi anyavállalatok tulajdonában lévő bankrendszer és vállalati szektor jelentős mértékben fel tudja duzzasztani a bruttó adósságot, anélkül hogy ez érdemi veszélyt jelentene - állítják az OTP elemzői. Az ugyanis nem túl valószínű, hogy a hazai – egyébként jövedelmező és a jövőben is jelentős potenciállal bíró - bankokat és vállalatokat anyavállalataik nem finanszírozzák tovább, így hagyják őket bedőlni, és leírják őket veszteségként - folytatódik az OTP elemzése.
Az OTP elemzői végül rögzítik: a 17 milliárd euró összegű magyar jegybanki tartalékok önmagukban is biztosítanák a lejáró és megújításra kerülő adósság visszafizetését, miközben a tartalékok lehetővé teszik akár az euró egyoldalú bevezetését is.
Ugyanakkor fontos, hogy a fenti egyszerű szabályok nem tudnak figyelembe venni egy spekulatív támadást, miközben a befektetők egyelőre nem érzik elégségesnek a tartalékszintet. A fenntarthatóság pedig elsősorban a fejekben dől el, mert egy spekulatív támadás öngerjesztő várakozásokat generálhat.
