Az ÖNB tanulmányából kiderül, hogy a térség "csaknem minden" országában nagyobb volt az osztrák bankok leányvállalatai által kihelyezett devizahitelek aránya az elmúlt években, mint versenytársaiknál - írta a Der Standard. Egyes országokban, mint például Ukrajna és Oroszország, különösen markáns az eltérés. Mindenekelőtt a kisebb bankok folytattak "agresszív devizahitel-stratégiát" - fogalmazott a lap. A hitelállomány növekedése nagyon gyors volt, 2005 és 2009 között csaknem megkétszereződött és megközelítette a 80 milliárd eurót.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint ma a devizahitelek jelentik a legnagyobb pénzügyi stabilitási kockázatot a térségben. A devizahitelezést folytató bankoknak biztosítaniuk kell a refinanszírozást, és ha esnek az árfolyamok, hatalmas pénzösszegeket kell rövid idő alatt előteremteniük. A gazdasági válság csúcsán, 2008-ban az Európai Központi Bank elkezdett nagy mennyiségben svájci frankot pumpálni a piacra. A heti 20 milliárd, kedvező feltételekkel frankra váltható eurónak átlagban egyharmadát vették igénybe osztrák bankok, de 2009 júliusában például 45 százalékát is - írta az osztrák lap.
A Der Standard Magyarországgal kapcsolatban rámutat, hogy a PSZÁF adatai szerint 2010-ben a rendszerváltás óta először valószínűleg veszteséget kell elkönyvelnie a magyar bankszektornak. Ezért "a magyar bankadó a felelős", másodsorban azonban a svájci frank ősz óta tartó drágulása is érinti a pénzintézeteket.
Jelenleg nem annyira a banki likviditásért aggódnak a pénzügyi felügyeletek, hanem amiatt, hogy hogyan lehet segíteni a hiteleseknek. Különösen Magyarországon rontja a helyzetet, hogy nemcsak a frank erős, hanem a forint is gyengélkedik -írta a lap. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) javaslatával kapcsolatban a más devizanemben meghatározott hitelek euróalapúra történő átváltásáról a Magyar Bankszövetség tárgyalókészséget mutat, a Raiffeisen International érdekesnek tartja a javaslatot és megvizsgálja azt - írta a Der Standard.
MTI
