"A mai felügyeleti értékek, az elért felügyeleti eredmények, a felhalmozott felügyelési tudás és tapasztalatok, az egyes szakmai területek szerves összekapcsolódása, valamint az európai felügyeleti rendszerbe való beágyazottsága ad szilárd alapot arra, hogy a pénzügyi rendszer eljövendő komoly kihívásai elé is bizakodással tekintsünk" - hangsúlyozza a dokumentum elnöki előszavában Szász Károly.
Az elhúzódó gazdasági válság súlyosan érintette a magyarországi bankokat és biztosítókat, illetve a magyar tőkepiacot, annak hatásaival a mai napig küzdenek a pénzügyi szektor szereplői, és a felügyelet is évek óta kénytelen szembenézni az elhúzódó pénzügyi válság negatív kihatásaival. Ugyanakkor az alapos felügyeleti munkának köszönhetően a magyar pénzügyi közvetítő rendszer mindeddig jól állta a válság viharát, sokktűrő képessége kiemelkedőnek bizonyult, amelynek egyik kulcseleme a bankok megfelelő tőkeellátottsága, amit a felügyelet folyamatosan ellenőriz - áll a jelentésben.
A válság tanulságaként elmondható, hogy a felügyelésben újfajta szemléletre és újabb eszközökre van szükség: egyrészt nagyobb figyelmet kell szentelni a pénzügyi rendszer bankrendszeren kívüli területein felbukkanó jelenségeknek, innovációknak, másrészt a bankok reálgazdasággal való kapcsolatát a korábbiaktól eltérő megközelítésben is vizsgálni kell. Emellett a bankrendszer tőkeszintjét emelni, likviditását pedig javítani kell, hogy nagyobb kockázatviselő képességű legyen a korábbi terhek, illetve egy majdani újabb megpróbáltatás elviselésében - szögezi le a jelentés.
Kiemelik: az európai integrációs folyamat új kihívása, hogy miközben a bankunió egyes elemei (így például az európai szintű szanálási mechanizmus, illetve a közös betétbiztosítási rendszer) még nem valósulnak meg, 2014-ben már létrejön – elsődlegesen az eurózóna területén – az egységes felügyeleti mechanizmus. Jóllehet Magyarország számára a bankunióhoz való csatlakozás nem kötelezettség, csak lehetőség, mégis alapvetően érinti Magyarországot, hiszen az itt működő pénzügyi intézmények nagy része leányvállalata, illetve fióktelepe azoknak a nyugat-európai, vagy globális pénzügyi szolgáltatóknak, amelyeket közvetlenül is érintenek ezek a változások, és magyar pénzügyi intézmények is jelen vannak az EU más tagállamaiban. A nemzetközi háttér nélkül dolgozó intézmények sem maradhatnak ki azonban a folyamatból, ellenkező esetben ugyanis szabályozási vagy versenyhátrányok érhetik őket.
Az Európai Unió – összhangban a G20-ak által megszabott nemzetközi tendenciákkal – jelenleg átfogó pénzügyi szabályozási reformot hajt végre, melynek célja a pénzügyi rendszer ellenállóbbá és biztonságosabbá tétele, az integráció elmélyítése, s ezek révén az EU versenyképességének erősítése a pénzügyek területén is. Az új szabályozási filozófia új megközelítést és korszerű szabályozói eszközöket is igényel. A korábbi minimum harmonizáció helyét egyre több területen átveszi a teljes, vagy maximum harmonizáció. Ennek érdekében az irányelvek helyét fokozatosan átveszik az Unió egészében közvetlenül hatályos rendeletek, valamint a szabályozástechnikai és végrehajtás technikai sztenderdek. Ez felértékeli az európai felügyeleti hatóságok által irányított előkészítő munkában való magyar részvételt, mert a nemzeti szempontok ott érvényesíthetők leghatékonyabban.
A jelentés hangsúlyozza, a pénzügyi szektor működésének attribútuma a kockázatvállalás, amelyet ésszerű korlátok között kell tartani. A felügyeletnek tehát az az egyik legfontosabb feladata, hogy figyelemmel kísérje a pénzügyi szektor fejleményeit, és még azelőtt közbelépjen, hogy a kockázatok veszélyeztetnék a rendszer stabilitását és a pénzügyi közvetítő rendszerbe vetett bizalmat, hogy a kockázatalapú felügyelés bevezetésével megújult a felügyelés módszertana.
A kockázatalapú felügyelés térnyerése mellett a válság rávilágított az átfogó helyszíni vizsgálatok nélkülözhetetlenségére. A 2012. év jelentős eredménye volt, hogy lezárult az első 3 éves átfogó vizsgálati ciklus, melynek során a Felügyelet valamennyi bank, szakosított hitelintézet, pénzügyi csoport és biztosító részvénytársaság átfogó, helyszíni vizsgálatát lefolytatta.
A világban és Magyarországon is egyre erőteljesebb a pénzügyi fogyasztóvédelem, illetve az ezt támogató hatósági fellépés. A felügyelet évente közel tízezres nagyságrendben kezel fogyasztói kérelmeket, hivatalból cél- és témavizsgálatot indít a pénzügyi szervezeteknél a tudomására jutott, a fogyasztók széles körét érintő és kiemelkedő kockázatot mutató gyakorlatok feltárása és korrigálása érdekében. 2012-ben több mint 5,3 milliárd forintot fizettetett vissza a PSZÁF a magánnyugdíjpénztár tagoknak, illetve a bankok ügyfeleinek, mert a szolgáltatók jogszabálysértő módon jutottak többletbevételhez - álla jelentésben.
A PSZÁF a pénzügyi fogyasztókat szolgáló jelentős eredménynek tekinti az általa kialakított, szakmailag és anyagilag is támogatott, egyre bővülő országos pénzügyi tanácsadó irodahálózat tevékenységét.
MTI
