Mi ez a kulcs? A vállalat eszközeiben és forrásaiban bekövetkezett változásokat kell az egyes pénzmozgásokhoz hozzárendelni aszerint, hogy melyik milyen bevételeket illetve kiadásokat okozott. Van-e ilyen kulcsunk? Létezik –e ilyen egyértelmű megfeleltetés?
A controlling nagyrészt a számviteli-információs rendszerben elérhető tényadatokra támaszkodik, még ha más módszereket és eszközöket is alkalmaz. És ez a számvitel - pontosan fogalmazva a kettős könyvvitelen alapuló számvitel - nem pénzforgalmi szemléletű. Az alkalmazott megoldások, beleértve az informatikai rendszereket is csak azokkal az input adatokkal tudnak dolgozni és csak azokban a dimenziókban, melyeket a működő rendszerek tartalmaznak. És ezek között a dimenziók között hiába keressük a pénzmozgások összetevőit leíró vektort, ilyet nem találunk. Találunk főkönyvi számlaszámokat, költséghelyeket, profitcentereket, munkaszámokat, cikkszámokat és ki tudja még milyen – az egyes gazdasági eseményekhez rendelt – kulcsokat, de arra nézve már nincs információ, hogy a bankszámlán megjelenő pénzmozgásokat milyen egyéb eszköz vagy forrás változások indukálták.
Ez a válasz a miértre. Ha egy adatbázis nem tartalmaz egy adott kulcsot, akkor erre a kulcsra nem lehet lekérdezni. Ha a telefonkönyvben nincs benne az előfizetők életkora, akkor ez az adatbázis nem értelmezhető ebben a dimenzióban.
Tehát létre kell hozni ezt a kulcsot. A kulcs létrehozása nem nehéz. A kulcsot tartalmazó vektor elemei meg kell, hogy egyezzenek a cash-flow terv soraival. Itt most nincs arra lehetőség, hogy részletesen kifejtsem, hogy ez mégsem olyan könnyű, mert bizonyos esetekben nehéz eldönteni, hogy egy összetett pénzmozgást (számla kiegyenlítés= alapösszeg+ÁFA) bontsuk- e tényezőkre és az egyes tényezőket hová soroljuk.
Maradjunk annyiban, hogy létrehozzuk a kulcsokat. De a kulcsokat hozzá kell rendelni az egyes pénzmozgásokhoz, ami azt jeleni, hogy a bank és pénztár könyvelés egyes tételeinél el kell dönteni, hogy melyik kulcs tartozik hozzá. Ez némely esetben könnyű (pl. adó, bérfizetés) de más esetekben külön nyomozás szükséges hozzá. Ez pedig jelentős többlet munkát és időráfordítást jelent, nem beszélve a tévesztések lehetőségéről.
Ennek a kis írás megjelenésének éppen az adja az okát, hogy egy pénzügyi controlling team alakult az MCE keretén belül, mely megpróbál olyan gyakorlati megoldásokat találni, de valószínűleg csak felvázolni, mely ezt a "kulcs hozzárendelést" automatizálhatja, beleértve természetesen az informatikai megoldások igényét is. Az informatikai megoldásokat nem mi fogunk létrehozni, de a feladat specifikációt talán meg tudjuk adni és ez alapján biztosan akadnak olyan vállalkozó szellemű cégek, informatikusok, akik szállítják a megoldásokat. Valószínűleg ez üzletnek sem rossz.
Végezetül azt kívánom még elmondani, hogy az én tájékozottságom is véges, tehát lehet, hogy léteznek már ilyen megoldások. Ebben az esetben nagy örömömre szolgálna, ha erről információt kapnánk, hiszen jó mástól is tanulni.
Pénzügyi controlling, avagy mennyi és miért annyi?
Maczák György MCE tagtársunk figyelemfelkeltő cikkének célja, hogy fókuszáljon. Cikkében fontos pénzügyi controlling kérdéseket vet fel, amit gyakorlata, munkája során tapasztal. Ezen kérdések már elhangzottak az MCE Pénzügyi Workshopon. Kiderült, hogy többünket érintenek és érdekelnek. A Magyar Controlling Egyesület elnöksége érzékelve az igényt, egy munka-csoportot hozott létre a témában: a Financial Controlling Team-t (röviden: MCE FiCoTeam-t). A munka-csoport a Magyar Controlling Egyesület (www.mce.hu) keretén belül munkálkodik, de nyitott. Koncentrálja a pénzügyi controlling témakör problémáit, felvetéseit. Vitára tűzi azokat és megpróbál koncepciókat, gyakorlati megoldási kereteket készíteni, kitérve természetesen az ezt támogató informatikai megoldásokra is. A team a munkáját és eredményeit az Interneten publikálja, teszi elérhetővé. Várunk a pénzügyi controlling témában minden érdeklődőt, szakembert és szakértőt.
