Az államtitkár közlése szerint a magyar kormány álláspontja egybeesik a többi eurózónán kívül állam véleményével, sőt néhány euróövezeti ország is osztja ezt az álláspontot. A kormány megtárgyalta a kérdést, döntést nem hozott, de rögzítette aggályait a bankunió létrehozásával kapcsolatosan - tette hozzá.
Egyenlő bánásmódot!
Kijelentette: Magyarországnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az európai bankválság megoldódjon és a gazdaság stabilizálódjon, de ez "nyilván nem mehet az eurózónán kívüli államok stabilitásának kárára". A kormány minden olyan javaslatot támogat, ami az egyenlő bánásmódot és a jogok és kötelezettségek egyensúlyát tartalmazza - tette hozzá.
Pleschinger Gyula emlékeztetett: az Európai Bizottság által kidolgozott javaslatcsomag elsősorban az eurózóna országaira vonatkozik, de a közös valuta térségén kívül álló országok is csatlakozhatnak az Európai Központi Banknál létrehozandó közös európai bankfelügyeleti rendszerhez.
Mint mondta, az EKB elsősorban a rendszerszinten jelentős bankokat, illetve az uniós támogatásban részesülő bankokat felügyelné. A frankfurti székhelyű szervezet a helyi bankfelügyeleteken keresztül látná el a többi pénzintézet felügyeletét - tette hozzá.
Az államtitkár elmondta: a kormány aggályosnak tartja az euróövezeten kívüli államok számára fenntartott belépési lehetőség körülményeit. Ez egyenlőtlen helyzetet teremt, hiszen nem biztosítja az euróövezeti államokkal azonos jogokat és kötelezettségeket - tette hozzá.
Az ESM minket nem mentene meg
A kormány szerint aggályos az is, hogy az állandó euróövezeti mentőalap, az ESM csak az euróövezeti államok pénzintézetei számára lenne végső menedék. Ezáltal sérülhet az egységes piac elve is, hiszen azok a bankok, amelyek mögött ott áll az ESM, olcsóbban jutnának hitelhez - mondta Pleschinger Gyula.
A kormány szerint megoldatlan a határokon átívelő tevékenységgel rendelkező bankok esetében az anya- és a befogadó országok hatóságai közötti együttműködés is. Felvetődhet annak veszélye, hogy az egyes országokban lévő bankokat fiókká nyilvánítják az anyavállalatok, és így a befogadó országok felügyeleti hatóságai jóval kevesebb hatáskörrel bírnak majd - tette hozzá.
Elmondta továbbá: nincs kellőképpen kidolgozva az Európai Bankfelügyeleten (EBA) belüli, illetve az EKB új hatásköreinek esetében a döntéshozatal mechanizmusa. "Úgy tűnik, hogy most az EKB-nak per definitionem többsége van a szavazásoknál, és az euróövezeten kívüli államok így hátrányba kerülhetnek" - tette hozzá.
Pleschinger Gyula szerint a kormánynak a változtatások végrehajtásának sebességét illetően is aggályai vannak, hiszen az EKB más 2013. január 1-jétől elindítaná bankfelügyeleti hatáskörét.
Az államtitkár elmondta: a kormány el tudja fogadni az Európai Bizottságnak a betétvédelmi alappal kapcsolatos alapelveit, és egyetért a tőkekövetelmények módosított szabályaival is.
Leszögezte: a kormány a javaslat összes építőelemét egy egységes rendszerben kezelve szeretné látni, és akkor lehet dönteni a rendszerhez való csatlakozásról.
MTI
