Az RSB elemzői tanulmányukban úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi időszakban, amikor a magyar gazdaság növekedésének lassulása valószínűsíthető, és ezzel egyidejűleg az inflációs kilátásokra is lefelé mutató kockázatok hatnak, az MNB mind kevésbé lesz toleráns az erős forinttal szemben, mivel ez is csak a növekedést és az inflációt terhelő kockázatokat növeli.
A ház szerint az inflációra ható kockázatokat jól jelzi a tizenkét havi összevetésű fogyasztói árindex szeptemberben mért 0,4 százalékos - az elemzői várakozásokat jelentősen meghaladó - esése. A londoni elemzői közösség konszenzusos előrejelzési átlaga mínusz 0,1 százalékos éves inflációt valószínűsített a múlt hónapra. Ha ezek a folyamatok tartósnak bizonyulnak, az RBS elemzői szerint a magyar jegybank monetáris tanácsa a következő hónapokban fontolóra veheti a pénzügypolitika további enyhítését.
Az MNB legutóbbi kamatdöntő üléseinek közleményeiből világosan kitűnik az a szándék, hogy a jegybank az inflációra ható kockázatokat elsősorban nem kamatcsökkentésekkel próbálja kivédeni, hanem úgy, hogy hosszú ideig változatlanul hagyja jelenlegi 1,35 százalékos alapkamatát. Ha azonban folytatódik a feltörekvő piacokon jelenleg tapasztalt felfutás, és a forint jelentősebben - például 300 forint/euróig - erősödik, akkor ismét napirendre kerülhet a monetáris enyhítés hagyományos formája, vagyis az alapkamat további csökkentése - vélekedtek pénteki elemzésükben az RBS londoni közgazdászai.
A ház szerint ezt a kilátást erősíti, hogy növekszik az eurójegybank (EKB) által kezdett mennyiségi enyhítési ciklus kiterjesztésének valószínűsége, és az is, hogy az amerikai jegybank feladatait ellátó Federal Reserve kamatemeléseit a piac elkezdte folyamatosan kiárazni.
Ha ebben a környezetben a forint jelentős erősödésnek indul, előállhat olyan helyzet, hogy az MNB nem tudja elkerülni a további kamatcsökkentést, annak ellenére is, hogy a forintárfolyam inflációs átszűrődési hatása csökkent az utóbbi években - áll az RBS pénteki tanulmányában.
MTI
