A piac mostanra már beárazott másfél százalékos kamatemelést, ami 11 százalékos kamatszintet jelentene. Barcza György szerint jelenleg úgy tűnik, hogy a piac ennél a pontnál kivár. A hétvégén bejelentett intézkedések - például az, hogy az uniós pénzeket bevezetik a piacra - átmeneti enyhülést hoztak, így a pénteki 313 körüli árfolyamról hétfőr reggelre 306 alá esett az euró ára. (Igaz, délelőtt ismét gyengült a magyar deviza, így délután három órakor 310 forint körül mozog az euró árfolyama.)
Kamatemelés: minél előbb, annál jobb
A K&H elemzője szerint ennél radikálisabb kamatemelési várakozások is jelen vannak a piacon, ráadásul a piaci várakozásoknál egy kicsivel nagyobb emelést szokott bekövetkezni általában. A jegybank ugyanis biztonsági tartalékot is be szokott építeni, tehát két vagy három százalékos kamatemelés is lehetséges.
A kérdés nem is a mérték, hanem az időzítés. Barcza György szerint minél előbb történne meg a kamatemelés, annál jobban járnánk. Úgy véli, már csak azért sem érdemes várni, mert később még többet kellene majd emelni. Tehát célszerű egy százalékos emeléssel kezdeni, és nem sokkal utána fél százalékos ugrásokkal folytatni, tette hozzá. A másik variáció, hogy egyszerre tudjuk le az egész kamatemelést.
Az elemző kiemelte: az intervenciónak nincs sok értelme, mert a piac felszívná az eladásra kínált eurómennyiséget, majd utána minden folytatódna tovább - a forint fundamentumai nem változnának. Jelenleg ugyanis a forint nem túl kedvező befektetési lehetőség, és ezen csak a kamatemelés tud változtatni.
A 9,5 százalékos kamat ma már nem vonzó ahhoz képest, milyen hozamot kínál a többi ország. A román jegybanki kamatszint például ugyanekkora, azonban a bankközi kamatszint esetükben 13-14 százalékos. Így a mai környezetben a román lej jobban csábítja a befektetőket, mint a magyar forint, magyarázta a szakember.
Barcza: az új kormánynak nem lenne nagy mozgástere
A hétfő délután hírével kapcsolatban, miszerint Dávid Ibolya MDF-elnök konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezett hétfőn a Parlamentben, és egyúttal Bokros Lajost terjesztette be miniszterelnöknek, úgy vélekedett: ez most nem befolyásolja a piacokat. A befektetők ugyanis IMF-országnak tekintik hazánkat, tehát egy esetleges új kormánynak nincs nagy mozgástere.
Dávid Ibolya a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban közölte: kérdőívet oszt ki a négy ellenzéki párt képviselői között. Ezzel azt kívánja megtudni, van-e 78 képviselő, aki kormányváltást akar, és van-e 194 olyan képviselő, aki valódi változást akar "ebben a mély válságban Magyarországon".
Kijelentette azt is, hogy az országot sodródni hagyó vezetőkkel szemben az MDF-nek van válságkezelő programja, látja a valós helyzetet, és azt is tudják, hogy az ország élére Bokros Lajos, a párt európai parlamenti listavezetője lenne a legalkalmasabb személy. Mint mondta, itt a lehetőség, hogy az Európa szerte ismert, hiteles szakember vezesse ki az országot a válságból. Dávid Ibolya emlékeztetett arra, hogy a parlamentben az ellenzéki pártoknak van többségük. A kormány részéről nem érkezett válasz a felszólalásra.
Fidesz: az új választás a megoldás
Navracsics Tibor (Fidesz) ezzel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: ha kormányváltásra van szükség, akkor az új választás a megoldás. Úgy véli, Dávid Ibolya jelenlegi javaslata jól mutatja "egy, a létéért küzdő párt kétségbeesett erőfeszítését, hogy valahogy a hatalom közelébe férkőzzön".
Szerinte "amikor a kamarillapolitika egy-egy újabb fordulataként kormányátalakítás vagy valamilyen konspiráció révén miniszterelnökcsere vetődik fel", a Fidesz különösen fontosnak tartja, hogy egy kormány csak a választók felhatalmazása alapján lépjen hivatalba.
SZDSZ: ennek még nincs itt az ideje
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője újságírók előtt úgy vélekedett: nem a személyi találgatásoknak van itt az ideje. Kifejezetten rossznak tartaná, ha most újabb és újabb személyekben kezdenének el gondolkozni, mert ehelyett programokkal, válságkezeléssel kellene foglalkozni. Azt egyelőre nem tudja, aláírják-e a Dávid Ibolya kérdőívét, ezt még meg fogják vitatni a párton belül.
Hozzátette: az SZDSZ is úgy gondolja, hogy nem elfogadhatóak a miniszterelnök elképzelései, de a Reformszövetség programja ott van az asztalon, és véleményük szerint arról akár már most is el lehetne kezdeni tárgyalni. Hozzátette, hogy ha törvény formájában rögzítenék a válság kezelésének lehetséges módozatait, akkor lehet gondolkozni azon, "hogy kell-e és milyen személyi konzekvenciákat levonni". Megjegyezte, hogy véleménye szerint egy válság közepén ezt nem lehet fordítva csinálni.
Horn Gábor szerint Magyarországon egyszerre van jelen a világgazdasági válság, továbbá súlyos strukturális és bizalmi válság, amelyeket együtt kell kezelni, és az önmagában kevés, ha másképp hívják a miniszterelnököt.
VMI
Menedzsment Fórum
