Illetékmentes lesz a végtörlesztésből származó elengedett követelés abban az esetben, ha a kérvényező és a vele egy háztartásban élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, mely jelenleg 57 ezer forint havonta, vagy ha a lakásra korábban végrehajtási eljárást vagy árverést folytattak le - olvasható a pénteken benyújtott törvényjavaslatban. A személyi jövedelemadót azonban senkinek sem kell megfizetni az elengedett követelés után, ahogyan azt már Orbán Viktor hétfőn jelezte.
Az utóbbi napokban a sajtóban több találgatás jelent meg arról, kiket zárhat ki a kormány a végtörlesztés lehetőségéből. Egyes hírek szerint olyan javaslat is volt az asztalon, mely valahol 5-10 millió forint között limitálta volna azt a hitelösszeget, amely alatt igénybe lehet venni a kedvezményes lehetőséget. A pénteki kormányszóvivői tájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő ezt a pletykát cáfolta. A benyújtott javaslat csak azokat zárja ki, akik a kedvezményes árfolyam (180 forint/svájci frank, 250 forint/euró és 2 forint/ japán jen) felett vettek fel devizahitelt. Erről a korlátozásról már beszéltek kormánypárti politikusok a héten, így nem volt meglepő.
Az viszont a most benyújtott javaslatból derül ki, hogy csak azok vehetik igénybe a végtörlesztést, akiknek a törvény hatályba lépése előtt nem mondja fel szerződését a bank. Ez a pont akár érdekes helyzetet is teremthet, hiszen eddig rendre arról lehetett hallani, hogy a bankok türelmesek és a kelleténél kevesebb szerződést mondanak fel. Most viszont veszteségüket csökkenthetik azzal, ha még a törvény kihirdetése előtt tömegesen lépnek. Kérdés, hogy erre rászánja-e magát valamelyik pénzintézet.
A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a kérvényeket december 30-ig lehet benyújtani azoknak, akik élni akarnak a lehetőséggel, a bankok pedig nem utasíthatják el a kérvényeket. Ezt követően a pénzintézeteknek 60 napjuk van arra, hogy a szerződést lezárásra előkészítsék. Költségtérítést és egyéb díjat pedig nem számolhatnak fel a végtörlesztésért.
"A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön szerződések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegű kezelési költséget. Nem számolható fel a fogyasztó számára devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség" - olvasható a törvényjavaslatban.
A fenti javaslat mellett egy másikat is benyújtott Rogán Antal péntek délután, mely a központi hitelinformációs rendszer, vagyis az úgynevezett pozitív adóslista létrehozásáról rendelkezik. Erről szintén beszélt a miniszterelnök hétfőn.
mfor.hu
