Az MNB májusi inflációs jelentése óta sok dolog változott, de ezek jórészt semlegesítették egymást, ezért továbbra is három százalékos infláció elérése a kormány és a jegybank célja – mondta el Simor András, az MNB elnöke hétfő délutáni sajtótájékoztatón. Május óta az olaj ára jelentősen megugrott, a forint viszont erősödött az euróval szemben, ez a két hatás kioltotta egymást.
Változatlan célok
Májusban a jegybank még 106 dolláros olajárral számolt, ezt a mostani inflációs jelentésben 137 dollárra emelte. "Feltűnő, hogy az MNB még mindig nagyon magas olajárral kalkulál az elemzők 110 dollár körüli prognózisával szemben” – mondta el az mfor.hu-nak Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője. Mindez annak köszönhető, hogy az MNB-nek mindig az előző havi átlagárral kell számolnia, a júliusi átlag pedig 137 dollár volt.
A jegybank szerint jövőre 4,1 százalékos lehet az infláció, ez minimális csökkenés a májusi 4,2 százalékos prognózishoz képest. "Ha az olajár az elemzői várakozásnak megfelelően 100-120 dollár között stabilizálódik, akkor az hatással lehet a 2009-es inflációra, így akár négy százalék alá is csökkenhet jövőre a pénzromlás üteme" – tette hozzá Kovács Mátyás.
A mostani inflációs jelentés szerint 2010 második negyedévében lesz teljesíthető a három százalékos inflációs cél. "Mi sem számolunk azzal, hogy 2009-ben teljesítené ezt a célt a magyar gazdaság” – magyarázta az elemző.
"Nagy meglepetés számomra nem volt az inflációs jelentésben, az idei évre közölt 6,3 százalékos előrejelzés kicsit alacsonynak tűnik. A legfontosabb változás talán az, hogy szimmetrikusak lettek az inflációs kockázatok, míg májusban felfelé mutató kockázatokról számolt be a jegybank” – nyilatkozta lapunknak Németh Dávid, az ING elemzője.
Csökkenő növekedési kilátások
A jegybank jövőre 2,6 százalékos gazdasági növekedést vár hazánkban, májusban még 3,2 százalékos bővülést vártak a szakemberek. Simor András szerint a változtatás annak tudható be, hogy a második negyedévben a vezető európai gazdaságok gyenge adatokat produkáltak, Magyarország fő exportpiacain lassult a gazdaság. Ez igaz Németországra, Olaszországra, Franciaországra és az eurozónára is.
Ennek köszönhetően az MNB szerint csökkenni fog az export: a korábban várt 9,4 százalékos bővülés helyett jövőre 7,4 százalékos lehet a növekedés. 2010-re a májusban jósolt 10,6 százalékkal szemben 8,7 százalékos exportbővüléssel számol a jegybank.
Bár a második negyedéves növekedési adat kedvezőbb lett a vártnál, ez a jelek szerint csak egyszeri javulás volt, nem marad fenn tartósan – mondta el Simor András. Szerinte az MNB kamatemelése annyiban sikeres volt, hogy a szigorítással sikerült ellensúlyozni a globális inflációs sokkokat.
A májusi jelentéshez képest szembetűnő a változás a reálbérek alakulásának előrejelzésében: májusban még arra számítottak az MNB szakemberei, hogy jövőre 2,4 százalékkal fognak nőni a reálbérek, ezt most két százalékra csökkentették. "Elképzelhető, hogy a jegybank így akarja lehorgonyozni a bérnövekedés ütemét, a túlzott mértékben emelkedő reálbérek ugyanis az inflációs kockázatokat erősítenék" - véli Kovács Mátyás.
Idén még maradhat a kamat
Az MNB Monetáris Tanácsa hétfőn döntött az alapkamat szintjéről is, és változatlanul 8,5 százalékon hagyta az irányadó rátát. A jövőbeni kamatcsökkentésekről Simor András elmondta: a várakozásokra nem kívánnak reagálni, de a monetáris szigor addig fog maradni, amíg a felfelé mutató inflációs kockázatok nem csökkennek tartósan.
"Viszonylag egyértelmű döntés született. A kamattartás mellett egy esetleges 25 bázispontos csökkentést tárgyalt még a Monetáris Tanács javaslatként a mai ülésen” – fűzter hozzá a jegybank elnöke.
Németh Dávid szerint mindez azt jelenti, hogy leghamarabb év végén, novemberben vagy decemberben vághat kamatot a jegybank, de szerinte inkább 2009-re várható a kamatcsökkentés.
Beke Károly
