Az államháztartás központi alrendszerének 2013. április havi hiánya 35 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 79,4 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 8,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 35,9 milliárd forintos szufficittel zártak - közölte kedden délután a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ez azt jelenti, hogy 528,6 milliárd forint az államháztartás hiánya az első négy hónappal bezárólag, ami az éves pénzforgalmi hiány 881 milliárdos előirányzatának 60 százalékát teszi ki. Tavaly az első négy hónapban még "csak" 228 milliárd forint volt az összesített hiány. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor megállapítható, hogy a mostani 528 milliárdos defficitnél nagyobbra legutóbb 2011-ben volt példa, tehát 2 éve ez a legrosszabb áprilisi állapot. Csak a negyedik havi hiányokat vizsgálva pedig 2010-ben volt utoljára mínuszos az államháztartás.
Azt a minisztérium közleménye is megjegyzi, hogy a hiánylefutás havi lebontásban rendkívül változatosan alakulhat, ezért önmagában csak ennek az értékelése téves következtetésekre adhat alapot. Ráadásul idén az önkormányzati intézmények átvétele is jelentősen befolyásolhatja a lefutást.
Idén több folyt be szja-ból
A központi költségvetés április végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 58 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – például a személyi jövedelemadó előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak.
Az átvett intézmények dobták meg a kiadásokat
A központi költségvetés április végi kiadásai mintegy 455 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak az intézményi struktúraváltással összefüggő idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. (2013. évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) Ezen kívül az egyedi és normatív támogatások is nagyobb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely a közlekedési cégeknek juttatott támogatások eltérő ütemű kifizetéseinek tulajdonítható.
Valamelyest javult az kamategyenleg
A kamatkiadások 2013. április végén 447,6 milliárd forintot tettek ki, 29,8 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában (csak április hónapban közel 35 milliárdos kiadás jelentkezett), a kamatbevételek pedig 29,7 milliárd forintos szintet értek el, 7,7 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél (az áprilisi bevételek pedig 10,8 milliárdot jelentettek a büdzsének). A nettó kamatkiadás (417,9 milliárd forint) így összességében 22,1 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakához képest.
11,6 milliárdos hiány a tb-alapoknál
A társadalombiztosítási alapok 2013. április végi 98,5 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 56,8 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 41,7 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. április végén az Alapok együttes hiánya 11,6 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Rosszabbul állnak az elkülönített alapok, mint tavaly
Az elkülönített állami pénzalapok április végi 41,0 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 8,2 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 5,3 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb, ezen felül az Alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram teljesítése - az előirányzatnak megfelelően - alakult magasabb összegben.
mfor.hu
