Azt már múlt héten mi is megfogalmaztuk, hogy az IMF előtörlesztés nyomán 5 éves mélypontjára apadó kormányzati tartalékok miatt szükség lehet egy újabb devizakötvény-kibocsátására. Ezt Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára is visszaigazolta a Heti Válasznak adott interjújában: szerinte akár ősszel is jöhet egy újabb dollárkötvény-kibocsátás.
Ezzel kapcsolatban a csütörtök délutáni online fogadóórán egy újságírói kérdésre Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára elárulta, hogy idén nincs szükség ilyen lépésre a lejáró adósságok megújítása szempontjából. Viszont "jövő évben nagyjából egy milliárd eurónyi deviza államkötvény jár le, amit új devizaforrásból kíván az állam finanszírozni, így ha lesz dollárkötvény-kibocsátás akkor az már ezt fogja fedezni".
Ezzel kapcsolatban viszont muszáj korrigálnunk, hiszen az Államadósság Kezelő Központ honlapján lévő kimutatás alapján jövőre közel 2,6 milliárd eurónyi devizakötvényünk fog lejárni. Mindemellett egyébként lesz még egy 2 milliárd eurós törlesztési kötelezettségünk az Európai Bizottság felé is a 2008-ban felvett kölcsön részeként. Így pedig összesen 2014-ben közel 4,6 milliárd euróra rúg majd a devizában felmerülő fizetési kötelezettségünk.
Többet kaptak idén a közlekedési társaságok
Az NGM államháztartási adatokhoz csatolt tájékoztatója alapján megugrottak idén az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások az első hét hónapban, hiszen 19,8 százalékkal haladják meg a tavalyi évit. Az online fogadóórán Banai Péter Benő kifejtette: ez a közlekedési társaságok (MÁV, Volán) számára kifizetett magasabb havi teljesítéssel függ össze, amely egyrészt a tavalyi évhez képest nagyobb összegű törvényi előirányzat, valamint a július hónapra eső magasabb folyósítási ütem következménye.
A felfüggesztett uniós operatív programokkal kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta, bíznak abban, hogy az egyeztetések lezárultával még idén sor kerülhet az Európai Bizottság által felfüggesztett átutalások teljesítésére. Amennyiben ez így történik, mindez csak éven belüli likviditási feladatot jelent a kormánynak. Az át nem utalt forrásokat pedig az állam átmenetileg többlet állampapír-finanszírozással biztosítja.
A várakozásoknak megfelelő volt a júliusi hiány
Ahogy azt az előzetes adatok alapján, hó elején megírtuk, az elmúlt 10 év legrosszabb júliusi hiányadatát produkálta az államháztartás a közel 130 milliárdos mínusszal, ami az éves előirányzat 96,7 százalékát teszi ki. A helyettes államtitkár válasza szerint azonban ez nem okozott "kellemetlen meglepetést" az NGM-nek, hiszen az a várakozásaiknak megfelelően alakult.
A rendkívüli hiány a már többször említett szervezeti változások, átvett intézmények mellett egyedi tényezők miatt is kialakult. Banai Péter Benő, az mfor.hu kérdésére részletezte a kiváltó okokat: "a központi kiadások 2013-ban tartalmazzák a korábbi önkormányzati fenntartású intézmények kiadásait, a bevételi oldalon pedig szintén érdemi változások történtek. (Pl. az idei egyszeri banki tranzakciós illeték-befizetések szeptembertől érvényesülnek, míg tavaly júliusban még az ágazati különadókból jelentős bevétel realizálódott.)".
Hozzátette: emellett – kisebb mértékben – néhány egyedi ok is befolyásolta a júliusi hiány alakulását: például az európai uniós fejlesztési támogatások esetén a korábbi évekhez képest magasabb kedvezményezetti kifizetés történt, bevétel-elszámolásra viszont - egyes Operatív Programok finanszírozásának európai bizottsági felfüggesztése miatt – alacsonyabb összegben került sor.
Székely Sarolta
mfor.hu
