Nem csak a kiskereskedelem szárnyalásában (áprilisban +7,5%), hanem annak összetételében is látszik, hogy kezd apadni a magyar fogyasztók "félelme". A válság előtt felvett és az árfolyamok mozgása miatt hatalmasra duzzadt hitelek törlesztése, a megugró munkanélküliség, a csökkenő reálbérek és a bizonytalan gazdasági kilátások miatti óvatosság szép lassan oldódik. Ez pedig a leginkább konjunktúra-érzékeny nem élelmiszer termékek értékesítését alaposan megdobja (áprilisban +7%), legalábbis a KSH által közölt részletes április kiskereskedelmi adatok ezt mutatják.
Ha a kiskereskedelmi bolttípusok volumenindexeire vetünk egy pillantást, akkor jó látszik, hogy míg 2012-ben elsősorban a turkálókat, a second hand boltokat magában foglaló használt cikkek értékesítése futott fel, addig idén ennek a kategóriának a növekedése fokozatosan egyre kisebb. Ezzel párhuzamosan a két éve még masszív, 10-15 százalékos éves visszaesést mutató bútor, és műszaki cikkeket értékesítő boltok immár ötödik hónapja mutatnak 5 százalék feletti pluszt. De hasonló képet látunk, bár kisebb kilengéssel a ruházkodás, vagy az iparcikkek területén is.
A nem élelmiszerek 8 termékkategóriája közül egyébként egyedül a könyv, számítás-technika- és egyéb iparcikk csatornánál láthatunk csak zsugorodást. A 2,2 százalék visszaesés ugyanakkor egyértelműen a dohány kiskereskedelem tavaly júliusi átalakításának számlájára írható, hiszen az ide sorolt újságosstandok például már nem értékesíthetnek dohánytermékeket.
A 8 csatornából viszont négyben – iparcikk, ruházkodás, illatszer, és csomagküldő és internetes kiskereskedelmi egységek – 10 százaléknál is nagyobb bővülést mutatott ki áprilisra a KSH.
Tényleg ennyivel fogyasztunk többet?
Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a nem élelmiszerek 7 százalékos éves bővülése nemcsak a kedvezőbb gazdasági folyamatoknak, a fogyasztói bizalom növekedésének köszönhető. Könnyen lehet ugyanis, hogy már eddig is sokkal többet költöttünk bizonyos termékekre, de a kereskedők adatszolgáltatása - finoman fogalmazva - nem volt teljesen pontos. Az online pénztárgépek használata miatt viszont innentől kezdve az utolsó fillérig látják a forgalmat a hatóságok, ami növeli azt értékesítési volument. Hogy ennek a növekedésnek mekkora része köszönhető a tényleges bővülésnek és mekkora a fehéredésnek, nem tudni.
A KSH szerint "az idősorban törés keletkezett, ami megnehezíti az adatok összehasonlítását. A 2013. július előtti időszakra – információk hiányában – az új kiskereskedelmi forgalom tartalmával megegyező bázis nem becsülhető."
Az élelmiszerek termékkategóriában is van egyébként egy olyan tényező, amely megnehezíti az éves összehasonlíthatóságot, ugyanakkor ezt a KSH számszerűsíteni tudja. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt ugyanis teljeskörű adatszolgáltatást nyújt márciustól a statisztikai hivatal részére a korábbi mintavételes felmérés helyett. Ennek köszönhetően az élelmiszer termékek kiskereskedelmi értékesítése is megugrott. Áprilisra például 7,5 százalékos növekedést mutatott ki a KSH, míg a teljes kiskereskedelemre 6,3 százalékosat. Ugyanakkor a statisztikai hivatal a régi módszertan szerint is elvégzi a dohánytermékek értékesítésének becslését, és aszerint a növekedés az élelmiszer termékeknél "csak" 2,3 százalék (5,2-vel kevesebb), míg a teljes kiskereskedelemre 4 százalék (2,3-mal kevesebb).
mfor.hu