SMS-adót vezetne be Berlusconi

Makró Adó

2004. november 11. 10:12

Nem mindennapi módon kívánja – részben – finanszírozni 2005-re, illetve 2006-ra tervezett adócsökkentő reformját Silvio Berlusconi. Az olasz miniszterelnök – Fülöp-szigetek példáját követve – az SMS-ekre is külön adót vetne ki.

Nem mindennapi módon kívánja - részben - finanszírozni 2005-re, illetve 2006-ra tervezett adócsökkentő reformját Silvio Berlusconi. Az olasz miniszterelnök - Fülöp-szigetek példáját követve - az SMS-ekre is külön adót vetne ki.

Berlusconi - koalíciós partnereivel együtt - már alá is írta azt a tervezetet, amely értelmében 2005-től csökkennének a vállalatok, illetve a kisjövedelmű családok adóterhei, 2006-tól pedig már minden olasznak a jelenleginél kevesebb adót kellene fizetni, számol be a Corriere della Sera.

Az olasz kormányfő most azt tervezi, hogy a változtatást részben SMS-re kivetett adókkal finanszírozná. 2003-ban csak Olaszországban 27 milliárd rövid szöveges üzenetet indítottak útnak a mobilosok. Amennyiben minden elküldött SMS után egy cent adót kellene fizetni, akkor ez 270 millió euró bevételt jelentene az államkasszának. Hasonló rendszer működik már a Fülöp-szigeteken, ahol ily módon sikerült megszabadulni az államadósság egy részétől.

Az olasz kormánynak egyébként kedden este sikerült egyezségre jutnia az adóreform irányvonalairól. Mint ismert, Berlusconi már a 2001-es választási kampányában drasztikus adócsökkentést ígért a családoknak.

Menedzsment Fórum

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.

Mikor jön el a jobb világ? Percről percre tudósítjuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A dollár uralja a világot – percről percre tudósítottuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A Monetáris Tanács Döntésének hátterét Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ismertette.

Meghozták a nagyon fontos döntést Matolcsy Györgyék, ez mindenkit érint

Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Rogán Antal keresheti a szavakat

Annak leírására, hogy bár a földbe döngölték a hazai inflációt, az még így is jóval több országénál magasabb, mint ahányénál alacsonyabb.

Mi lesz ebből? Harapófogóba kerültek Matolcsy Györgyék

Nem is az a kérdés, milyen döntést hoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden, hiszen szinte biztosra vehető, hogy marad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat. Hanem az, hogy jövőre mi lesz. Rendkívüli bizonytalanság övezi ugyanis mind a külső, mind a belső gazdasági környezetet, kilátásokat. Például nem lehet tudni, mennyire hajtja végre választási ígéreteit Donald Trump. Mint ahogy azt sem, vajon az április végéig három helyen is megváltozó Monetáris Tanács változtat-e a kamatpolitikáján, amelyet három, egymással nehezen összeegyeztethető cél, nevezetesen a gazdasági növekedés serkentése, az infláció kordában tartása és a forintgyengülés megállítása mentén kell alakítania. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.