Szűk többséggel döntött a Monetáris Tanács a kamatvágásról. A Tanács tagjai keddi ülésén áttekintették az inflációs jelentést is, melyet részletesen csütörtökön ismertetnek. Simor András az inflációs jelentés fő számairól ugyanakkor beszámolt a sajtótájékoztatón. Ezek szerint 2013-ra a GDP esetében 0,5 százalékos növekedéssel számolnak, míg 2014-re 1,4 százalékos lehet a bővülés mértéke. Érdekes képet festett a jegybank elemzése az infláció kapcsán, ahol jelentősen, 3,5 százalékra csökkentették jövő évi előrejelzésüket szemben a szeptemberben előrejelzett 5 százalékos fogyasztói áremelkedéssel. Elsősorban az időközben napvilágot látott intézkedések miatt csökkentették az inflációs előrejelzést: 1 százalékpontot a lakossági gáz és áram árának csökkentése vehet vissza, míg a jövedéki adók változása 0,4 százalékponttal mérsékli az inflációs előrejelzést.
A jegybank elnöke szerint az összkép azonban korántsem optimális, hiszen 2013-ra 3,5 százalékos maginflációt jeleznek előre. 2014-re 3,2 százalékos fogyasztói árszint növekedéssel számol a jegybank, ugyanakkor 3,4 százalék lehet az adószűrt maginfláció. Újságírói kérdésre Simor András elismerte, ez utóbbi meglehetősen egyedi, nem jellemző, hogy a maginfláció magasabb legyen a fogyasztói árindex növekedésénél. Éppen ezért voltak a mai kamatdöntés kapcsán is viták, mint az elnök megjegyezte, szerinte a maginflációt is szem előtt kell tartani, amikor a javuló kamatpályáról beszélünk.
A következő két évben nem lesz potenciális növekedés
Simor András kitért a gazdasági környezet rövid értékelésére is. Mint elmondta, a külső gazdasági helyzet kettős képet mutat: a pénzpiacon pozitív folyamatok vannak, míg a reálgazdaságban lassú romlás tapasztalható. Nincs ez másképp Magyarországon sem, hiszen a kamatfelárak csökkentek, ám a magyar gazdaság helyzete nem kedvező. A belső kereslet visszafogott, és az exportkilátások is romlottak. A növekedési kilátások éppen ezért nem kedvezőek, a visszafogott belső kereslet és a gyengülő exportlehetőségek nem vetítenek előre számottevő növekedést. A jegybank a következő két évre így potenciális növekedéssel nem számol.
A munkaerőpiacon bővülő aktivitás tapasztalható, emelte ki az MNB elnöke, ám a növekvő aktivitást egyre kevésbé szívja fel a piac. Ennek két oka van, egyrészt szerkezeti különbségek a kínálat és kereslet között, másrészt növekvő munkaerőköltségek tapasztalhatók Magyarországon, ami miatt a versenyszférában nem lehet komoly létszámbővítésre számítani.
Simor András elmondta, rövid távon az MNB javuló inflációs helyzettel számol, mint az az inflációs jelentés kapcsán előzetesen ismertetett számokból is kiderül. Középtávon ugyanakkor nagy kérdés, hogy hogyan alkalmazkodik a gazdaság azokhoz a költségoldali kormányzati intézkedésekhez, melyek növelik a vállalatok terheit (tranzakciós adó, közműadó, egyéb szektorális adók, minimálbér emelése). Amennyiben ezek részben vagy egészben jelentkeznek az árakban, úgy annak értelemszerűen lesz hatása az inflációra. A minimálbér emelése kapcsán a jegybank elnöke kiemelte, hogy az elemzések szerint a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékű lesz a béremelés, amely szintén inflációs hatást generál. Ráadásul a minimálbér emelése magasabb bérkategóriákra is hat, hiszen a munkáltatók szeretnék elkerülni a bértorlódást.
A kockázati megítélés kapcsán pozitív folyamatok zajlottak, melynek Magyarország is haszonélvezője. A jegybank különböző kockázati pályákat vázolt az elmúlt időszakban, amelyhez különböző monetáris pályák rendelendők. Simor András utalt arra, hogy a közeljövőben valószínűleg nem lesz komolyabb kamatvágás. Ennek kapcsán a jegybank közleményében foglaltat idézte, mely szerint: „További kamatcsökkentésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak és a beérkező adatok megerősítik, hogy az inflációs cél a monetáris politika horizontján elérhető.”
Nem felhőtlen a viszony a kormánnyal
Újságírói kérdésre Simor András úgy válaszolt, a jegybank és a kormány kapcsolata nem felhőtlen. Mint elmondta, együttműködni úgy lehet, ha a kormány válaszra méltatja az MNB kezdeményezéseit. A jegybank az elmúlt két évben 20 alkalommal fordult javaslatokkal a kormányhoz, ott azonban ezek nem találtak meghallgatásra.
A sajtótájékoztatón megkérdezték, hogy a forint elmúlt napokban tapasztalt gyengülését minek tudják be, illetve befolyásolta-e a mai döntést. Simor András úgy reagált, hogy a monetáris politikát nem rövid távú volatilitások mozgatják. Ugyanakkor a piaci visszajelzésekre érdemes odafigyelni, hiszen a hangulatot tükrözik.
Újságírói kérdésre válaszolva Simor András úgy vélte, hogy a lakossági energiaár csökkentés nem fog érdemlegesen hatni a fogyasztásra. Ez az elmúlt évek adócsökkentése során is tapasztalható volt, így a belső fogyasztásra ezúttal sem fog a jegybank elnöke szerint hatni.
mfor.hu
