Nem véletlen, hogy egyelőre az új kormány nem kötelezi el magát közép- és hosszútávú célok mellett, valószínűleg ők is meg akarják várni, mi lesz a költségvetéssel - vélekedik Barcza György. A K&H elemzője szerint elképzelhető, hogy Orbánék feljebb tudják majd alkudni a hiánycélt, kérdés, ezért mit várnak el tőlük cserébe.
A Bizottság lehet a keményebb tárgyalópartner
"Egyelőre mi is kíváncsian várjuk, mi lesz majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság álláspontja a magyar kormánnyal szemben a tárgyalásokon. A szakemberek számára azonban már régóta tudott, hogy nem az IMF, hanem inkább a Bizottság dönthet majd a fő kérdésekben" - vázolta fel az mfor.hu kérdésére Barcza György, a K&H elemzője.
A szakértő szerint Európában ugyan jelenleg ellenkező irányba mozdulnak a kormányok, hiszen sorra hallani megszorításokról, azonban a jövő évre vállalt hiányhoz nem biztos, hogy mereven ragaszkodni fognak. "A 2011-re vállalt 2,9 százalékos deficittel Magyarországon az egyik legalacsonyabb lenne a hiány az Unión belül, kérdés, hogy ez indokolt-e a jelenlegi helyzetben" - vélekedik az elemző.
Barcza szerint nem véletlen, hogy a választások óta eltelt időben az új kormány sem kötelezte el magát fontos közép- és hosszútávú célok mellett, valószínűleg Orbán Viktorék is meg akarják várni, mi lesz a költségvetés sorsa, hogy lássák, mekkora a mozgástér.
Történelmi összevetésben a 7,5 százalék is kedvező lenne
"Az elmúlt húsz évet tekintve történelmi összevetésben még egy 7,5 százalékos idei hiány is pozitív lenne, hiszen 1990 óta egyetlen választási évben sem volt 8 százalék alatt a deficit. Ugyanakkor a piacok számára negatív meglepetést jelentene, ha a duplájára engednék el az idei hiánycélt" - vélekedik Barcza.
A fentiek miatt a K&H szakembere pesszimista a jövőt illetően: szerinte okozhat még komoly negatív meglepetéseket a költségvetés a következő hónapokban.
A választások után a TakarékBank szakemberei is úgy vélekedtek, hogy az Európai Unión múlik majd az idei hiánycél. A cég május elején tartott sajtótájékoztatóján azt mondták, hogy 5-5,5 százalék körül lehet az a hiánycél, ami a nemzetközi befektetők és az új magyar kormány számára is elfogadható lenne. Ebben azonban rengeteg egyszeri tétel is szerepelne, mint például a BKV és a MÁV konszolidálása.
"Ha az Unió most engedné fellazítani a magyar költségvetést, akkor az precedenst teremtene például a görögök számára is, ezért várhatóan nehéz lesz meggyőzni őket” – mondta Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője.
Mi lehet ennek az ára?
Az elmúlt hónapok egyik nagy kérdése, hogy mit kérhetnek cserébe a nemzetközi szervezetek a hiány átmeneti emelkedéséért. Barcza György szerint ha az új magyar kormány átfogó reformokat is vállal, akkor komolyabb engedményeket kaphat az IMF-től és az Európai Bizottságtól.
"Európában jelenleg évi egy százalékos hiánycsökkentés a bevett gyakorlat, de a spanyoloktól vagy a görögöktől például három-négy százalékos lefaragást várnak el évente. Magyarország esetében attól függ, honnan indulunk majd: ha például sikerül nyolc százalék környékére felalkudni a deficitet, akkor abból évi két százalékos lefaragást kérhetnek cserébe a hitelezőink" - vélekedik a K&H elemzője.
A következő hónapok várhatóan intenzív tárgyalásokkal telnek majd el a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között, őszre körvonalazódhat egy megállapodás. "A jelenlegi IMF-program elvileg október közepén jár le, az új kormánynak addig kellene megállapodnia a módosított hiánycélról" - véli Barcza György.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
