Soha nem tartoztunk ennyivel forintban
Október végén 20 829,1 milliárd forint volt a központi költségvetés teljes bruttó adóssága, ez 175,2 milliárd forinttal volt magasabb a szeptemberi szintnél - derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerda délután nyilvánosságra hozott statisztikájából. A növekedés ismét a forintban denominált adósságnak volt köszönhető, hiszen ez a szeptemberi 11 799,6 milliárd forintról 11 970,9 milliárdra emelkedett. A teljes adósság egyébként ezzel öthónapos csúcsra szökött, legutóbb májusban volt a mostaninál több a központi költségvetés tartozása.
Már a szeptember végi adat kapcsán arról írtunk, hogy három és fél éve nem volt ilyen magas Magyarország forintadóssága, most pedig az újabb emelkedéssel már történelmi rekordot döntöttünk. Legalábbis 2004 óta, amióta az ÁKK táblázata tartalmazza az adatokat, sosem volt ilyen sok tartozásunk forintban. Az októberi növekedés teljes egészében a diszkont kincstárjegyeknek volt köszönhető, ezek állománya ugyanis egy hónap alatt több mint 300 milliárd forinttal emelkedett, így 2056,4 milliárdot tett ki. A kötvények állománya viszont 8274,4 milliárdról 8067,9 milliárd forintra csökkent.
A devizában fennálló adósság összege a szeptemberi 8457,9 milliárd forintról október végére 8471,5 milliárdra emelkedett, ez elsősorban az egyéb külföldi hiteleknek volt köszönhető, melyek állománya 950,7 milliárd forintról 967,6 milliárdra nőtt. Ebbe a körbe elsősorban a nem az EU-tól és az IMF-től felvett hitelek tartoznak, hanem egyéb nemzetközi szervezetektől, például az EBRD-től vagy az EIB-től kapott kölcsönök. A 2008-ban felvett IMF-hitelből törlesztendő összeg egyébként változatlan volt októberben, továbbra is még 2346,1 milliárd forintot kell visszafizetni ebből.
Novemberben a devizaadósság jelentős esésére lehet számítani, hiszen a hónap első felében összesen több mint 400 milliárd forintnyi tartozásunk járt le. Egyrészt az IMF felé kellett 134 milliárdot fizetni tőke- és kamattörlesztés gyanánt, másrészt pedig november legelején két egyenként félmilliárd eurós devizakötvényünk is lejárt, amit vélhetően a kormány tartaléka terhére fizetett vissza. Ha viszonylag nyugodt marad a forint árfolyama a jelenlegi 280-285-ös szinten, akkor november végére akár a 8000 milliárd forintot is megközelítheti a devizaadósságunk, amire három éve, 2009. októberében volt utoljára példa.
Jöhet az infláció felpörgetése?
Az adósságszerkezet átalakítása egyébként azért nem meglepő, mert a jelenlegi kormány gyakorlatilag 2010 óta azon fáradozik, hogy az államot és a lakosságot is megszabadítsa devizahitelének egy részétől. Ezzel ugyanis kikerülhető lenne az árfolyamingadozásból eredő veszteség, bár a forinthitelek után fizetett kamatok magasabbak.
A devizaadósság csökkentésének van még egy előnye, nevezetesen az, amire több közgazdász is utalt az elmúlt években: ha minél jobban le tudná szorítani a devizában fennálló tartozást a kormány, akkor utána különböző intézkedésekkel (például adóemeléssel) fel tudná pörgetni az inflációt, ami az adósság egy részének elinflálásához vezetne. Ezt a devizaadóssággal nem lehet megtenni, mivel a magas infláció gyengébb forinttal járna, ezért amit a forintadósságon megnyerne az állam, azt elveszítené a devizaadósság emelkedésén a mostani helyzetben.
A devizaadósság még nagyobb csökkentése irányába hat például az a szerdai bejelentés, mely szerint a kormány összesen több mint 600 milliárd forint értékben vállalja át az önkormányzatok adósságát. Gyakorlatilag mostanra egy szektor maradt, melyet még egyáltalán nem érintett az adósságcsökkentés, az pedig a vállalatok. Kormányzati nyilatkozatok azonban már pedzegették, hogy előbb-utóbb azon a területen is szembe kell nézniük a bankoknak valamilyen adóskönnyítő programmal.
Beke Károly
mfor.hu
