"Az 1980-as évek eleje óta nőtt az a szuperbuborék, ami most az ingatlanválság következtében kipukkadt és a jelenlegi válságot okozta" - vélekedik Soros György magyar származású tőzsdeguru. A Magyar Tudományos Akadémián kedden tartott második előadásában a közgazdász az előző nap felvázolt filozófiáját alkalmazta a pénzügyi piacokra.
Tökéletlen piac
"A ma elfogadott egyik közgazdasági elmélet szerint a piacok folyamatosan az egyensúly felé törekszenek, a nem megfelelő működések csak külső sokkok esetén jönnek elő. Ha ez igaz, akkor az én elméletem hamis, illetve fordítva" - vázolta fel előadása elején Soros György.
Soros közgazdasági elméletének egyik alapvetése, hogy a piaci árak mindig elhajlanak az azokat alátámasztó fundamentumoktól, ez az elhajlás lehet egészen kis mértékű és hatalmas is. Ez ellenkezik azzal a közkeletű teóriával, mely szerint a piaci árak mindig a piacon elérhető információkra reflektálnak. "Piaci szereplőként a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy nem tudtam hozzájutni az összes elérhető információhoz" - mondta el ezzel kapcsolatban Soros.
A szakember szerint a pénzügyi piacok igenis aktív szerepet játszanak a fundamentumok alakításában - ez filozófiájának másik alapvetése. Ő kétféle beavatkozási lehetőséget különböztet meg: a pozitív visszacsatolást, mely önerősítő és a negatív visszacsatolást, mely önmagát korrigálja.
A buborékok sem hízhatnak a végtelenségig
Soros az utóbbi években a piacokon tapasztalható buborékokat vagy más néven lufikat vizsgálta. Szerinte ezekben közös, hogy két elemük van: egy alátámasztott trend és egy arra reflektáló félreértés. A buborékok akkor alakulnak ki, amikor ezek kölcsönösen erősítik egymást.
Amennyiben a trend kiállja a piacok korrekciós próbálkozásait, mind a trend, mind pedig annak félreértelmezése – a túlárazás – tovább erősödik. Hamarosan a piaci várakozások olyan távol kerülnek a valóságtól, amely ugyan már feltűnik a szereplőknek, de ekkor már nem lehet "kiszállni". "Addig táncolunk, amíg a zene szól" – utalt a befektetői körökben ismert mondásra Soros.
Soros szerint a buborékoknak több szakasza létezik a kezdeti fokozatos emelkedéstől az alkony-periódusig. Az egyes szakaszok hossza és erőssége azonban előre megjósolhatatlan - vázolta fel az üzletember.
A buborékok egyik alapesete a hitelbumm, ami akkor alakul ki, ha a hitelek mindenki számára hozzáférhetők és olcsók lesznek. Egy ilyen lufi előzte meg a mostani válságot is. "A hitelek elérhetők voltak, mindenki ingatlant akart venni, ez viszont elkezdte felfelé hajtani az árakat a piacon. Az olcsó hitelek miatt lankadt a bankok figyelme, kevés volt a bedőlő hitel, majd ez hozta magával a válságot" - vélekedik Soros.
Kipukkadt a szuperlufi
Az üzletember szerint Alan Greenspan, a Fed korábbi elnöke annak idején alábecsülte a buborékokat, amikor azt mondta, hogy azok a piaci szereplők irracionális döntései miatt alakulnak ki. Szerinte ugyanis a szereplők igenis racionális döntéseket hoznak. Ha például egy lufi kialakulását látják, akkor nem tesznek ellene, hanem inkább próbálják meglovagolni a trendet.
A jelenlegi válságot Soros szerint egy szuperlufi kipukkadása okozta, mely a nyolcvanas évek eleje óta fokozatosan hízott. 2007-ben az amerikai ingatlanpiacon felütötte fejét a válság, és ennek hatására pukkadt ki ez a lufi. A szuperlufi kialakulásához hozzájárult, hogy közel harminc éve az volt az elfogadott nézet, hogy a piacok korrigálják saját hibáikat, hagyni kell őket a maguk útján működni. Ronald Reagan amerikai elnök ezt nevezte annak idején a piac varázsának, Soros szerint viszont ez inkább a piaci fundamentalizmus.
A szuperlufi kialakulása óta sok kisebb buborék alakult ki a piacokon, azonban a nagy léggömböt csak fújták tovább. "Én személy szerint már arra számítottam, hogy a kelet-európai piacok 1997-98-as válsága idején eljön a lufi kipukkadása, de tévedtem, az csak hízott tovább" - vázolta fel előadásában Soros.
A magyar származású guru szerint a válságokat mindig dereguláció kíséri, a krízisek egyik kiváltó oka a piacok nem kellő szabályozása, ezért kell a jövőben sokkal nagyobb figyelmet fordítani erre.
Hogyan tovább?
"Sokan szeretnék, ha a válság csak egy rossz álom volna, amelyet elfelejthetünk, de a valóság mást mutat. A rendszer tönkrement, és alapvető javításra szorul" – értékelte a helyzetet Soros. Szerinte a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozással a pénzügyi piacok új alapjait kell lefektetni a következő időszakban.
Soros előrevetítette egy kívánatos szabályozási-reform elemeit is, így utalt a hatóságok előrejelző szerepére, mind a pénzkínálat, mind a hitelállomány kontrolljára, a pénzpiacok rendszerszintű, a szereplők egyéni kockázatán túlmutató – például a derivatív papírokban rejlő – kockázatainak monitorozására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentős pénzügyi szereplők, például az állami forrásokból megmentett bankok kockázatait csökkenteni kell, így a rizikós ügyletek végleg visszakerülhetnek a kockázati alapok világába. Ezzel jelentősen csökkenhet azonban a bankszféra nyeresége, egyúttal a kifizetett menedzserbónuszok mértéke is.
A sok felháborodást kiváltott bankárfizetésekről Soros elmondta: szerinte a nagy bankok esetében az államnak kellene szabályozni a juttatások maximális mértékét, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan.
Egy hallgatói kérdés az előadás után arra irányult, hogy Soros nem gondolja-e, hogy jelenleg a fejlődő országokban van kialakulóban a következő lufi. "Nem kell minden esetben lufit emlegetni" - válaszolta erre a szakember. Szerinte a válság kevésbé érinti a fejlődő országokat, ezért reális lehet, hogy ők lehetnek a következő évek nyertesei.
Budapest lesz a gondolkodás középpontja
Előadását követően Soros György egy bejelentést is tett: tíz éven keresztül összesen 50 millió dollárt szán arra a célra, hogy létrehozzon egy új intézményt, melynek feladata majd az lesz, hogy lefektesse az új gazdasági világrend alapjait. Az INET (Institute for New Economic Thinking) néven létrejövő intézmény központja a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU), melyet szintén Soros alapított annak idején.
A közgazdász elképzelései szerint az új központ elsődleges feladata az lesz, hogy választ adjon a válság által felszínre hozott kihívásokra, intézet kutatási ösztöndíjakkal, szimpóziumokkal és saját kiadású újsággal támogassa az új közgazdasági gondolatok felszínre kerülését.
Az INET tanácsadó testületében olyan Nobel-díjas közgazdászok kapnak helyet, mint George Akerlof, Sir James Mirrlees, A. Michael Spence és a nemrég Magyarországon járt Joseph Stiglitz, de tagja lesz John Shattuck, a CEU elnök-rektora is.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
