Újabb fekete hónap a devizahiteleseknek
Az augusztusi 8487,8 milliárd forintról szeptember végére 8692,3 milliárdra nőtt a teljes lakossági hitelállomány - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közölt adataiból. A növekedés szinte kizárólag a forint gyengülésének volt betudható, hiszen a devizahitel-állomány 5578,9 milliárdról 5776,1 milliárdra emelkedett.
A részletes adatokból az is kiderül, hogy hiába törlesztettek a háztartások 37 milliárd forintnyi devizahitelt, az átértékelődés és egyéb változások miatt 234,2 milliárd forinttal nőtt az állomány, vagyis ez bőségesen ellensúlyozta a törlesztést. A jegybanki középárfolyamokból kiderül, hogy a svájci frank jegyzése az augusztus végén tapasztalt 231,27-es szintről szeptember utolsó napjára 239,40-re emelkedett. Az euróval szemben ennél is nagyobb volt az ugrás köszönhetően a svájci jegybank szeptember eleji árfolyamrögzítésének, az augusztusi 271,28-ról 292,12-re nőtt az európai deviza középárfolyama. Vagyis mostmár nem elsősorban a frankhitelesek szenvednek, hiszen számukra menedéket nyújtott az SNB azzal, hogy 1,20-nál rögzítette az euró-frank árfolyamot.
A háztartások forinthiteleinél a szeptemberi adatok azt mutatják, hogy a lakosság 10,9 milliárd forinttal vett fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztett, illetve átértékelődés miatt volt egy minimális, 3,6 milliárdos csökkenés. Mindezek eredőjeként a forinthitel-állomány az előző havi 2908,9 milliárd forintról 2916,2 milliárdra emelkedett.
A vállalatok esetében eddig rendre azt mondhattuk, hogy a háztartásoknál kisebb volt az átértékelődési veszteség, mivel sokkal kisebb a svájci frank részaránya a devizahiteleken belül. A fentiekben azonban azt láthattuk, hogy most nem is elsősorban a frank, sokkal inkább az euró ára szállt el. Ez látszik a vállalati hitelállományon is, hiszen augusztushoz képest 291,9 milliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi vállalatok devizahitel-állománya, így ez már 4381,2 milliárd forintot tett ki.
Vittük a reálhozamot a bankba
A háztartások betétállományának adataiból az derül ki, hogy a devizabetétek terén ugyan az átértékelődés 95,3 milliárd forintos emelkedést hozott szeptemberben, azonban 90,8 milliárd forintnyi betétet kivettünk a bankokból. Így a hónap végén 1135,2 milliárd forintja volt a magyar háztartásoknak devizában a pénzintézeteknél.
A forintbetétek állománya azonban 126,5 milliárd forinttal nőtt 6485,8 milliárdra. Ez pedig választ adhat arra a kérdésre, miért nem jelent meg a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése a kiskereskedelmi forgalomban. A számok ugyanis azt mutatják, hogy a 200-250 milliárd forintosra becsült reálhozam-kifizetés fele szeptemberben bankbetétekbe vándorolt. A jelentős emelkedés egyértelműen a reálhozamok kifizetését támasztja alá, ugyanis az a kifizetés előtti hónapokban alig 50-60 milliárd forintnyi új betét jelent meg a bankokban.
Beke Károly
mfor.hu
