Mára elavulttá vált a tavaszi prognózis
Legutóbb májusban tette közzé friss makrogazdasági prognózisát az Európai Bizottság, ennek frissítése várható szerdán. A testület előzetes menetrendje szerint kora délután Olli Rehn pénzügyi biztos tart sajtótájékoztatót a friss előrejelzésekről, aznap az összes tagállamról részletes adatokat publikál a Bizottság. A hazánkkal kapcsolatos kilátások a szokottnál is nagyobb figyelmet kaphatnak.
A májusi előrejelzésben az EB az idei évre 0,3 százalékos gazdasági visszaesést, 2013-ra pedig egy százalékos növekedést jósolt, azóta viszont "sok víz lefolyt a Dunán". Elemzőcégek az idei évre 1-1,5 százalékos recesszióval, jövőre pedig stagnálás és egy százalékos növekedés közötti állapottal számolnak. Vagyis mára a brüsszeli testület álláspontja a legoptimistábbak között van a magyar növekedéssel kapcsolatban.
Az infláció kapcsán Brüsszel tavasszal 3,9 százalékos átlagos pénzromlással kalkulált, mostanra viszont szinte mindenki 5 százalék körülre várja a 2013-as adatot. A kormány például a közelmúltban emelte 5 százalékra prognózisát, de a piaci elemzők is rendszeresen felfelé módosították véleményüket az utóbbi időben. Ennek egyik oka az energia- és főleg az élelmiszerárak nemzetközi drágulása, emellett a kormány adóintézkedései (telekommunikációs adó, tranzakciós illeték stb.) is emelhetik az inflációt.
A fentiekből az látszik, hogy már egy ideje aktuális lenne a Bizottság makrogazdasági előrejelzésének felülvizsgálata, azonban erre hagyományosan csak félévente kerül sor, így hivatalosan eddig nem publikáltak frissített számokat.
Sok múlhat a mostani előrejelzésen
A mostani eset azért speciális Magyarország számára, mert a korábbinál is nagyobb figyelem övezi a brüsszeli prognózist, hiszen nyolc év után végre reális esélyünk van kikerülni az uniós túlzott deficit eljárás hatálya alól. José Manuel Barroso, a Bizottság vezetője május végén jelentette be, hogy javasolják a kohéziós források korábbi felfüggesztésének feloldását, mert hazánk "fontos lépéseket tett", emellett már akkor azt mondta, hogy fél év múlva döntés születhet arról maradunk-e túlzott deficit eljárás alatt.
A fentiekből az látszik, hogy most különösen fontos lesz, milyen deficitet lát 2013-ra Brüsszel a magyar költségvetésben. A májusi előrejelzés 2,9 százalékos hiánnyal számolt, azóta viszont számos ponton változtak a kilátások. A szokásosnál korábban, már június közepén benyújtotta a kormány a büdzsé sarokszámait, a költségvetés elfogadására azonban a mai napig nem került sor, sőt számos pontos foltozgatta a kabinet a terveket. Így derült ki néhány héttel ezelőtt például az, hogy a korábban tervezett mérték duplájára emelkedik a tranzakciós illeték és a bankadó várt megfelezése is elmarad.
A fenti lépésekből és a kormányzati nyilatkozatokból az látszik, mindent megteszünk azért, hogy lekerüljünk az uniós szégyenpadról. Orbán Viktor néhány hete azt mondta, hogy ha még ez sem elég az EU-nak, akkor "mondják meg, mekkora csomag kell még, és mi megtesszük". A miniszterelnök ugyanakkor lehetséges intézkedésekről is beszélt: szerinte ha Brüsszel továbbra sem fogadja el a hiánycél tarthatóságát, akkor jöhet a bankadó és a közműadó megemelése, illetve az online szerencsejátékok megadóztatása.
Azt egyelőre nehezen lehet megjósolni, mennyire lesz kemény a Bizottság a magyar kormánnyal. Egészen az utóbbi napokig arról szóltak a hírek, hogy várhatóan nem fog engedni a testület, nehezen enged majd ki minket a túlzott deficit eljárás alól. Múlt hét szerdán azonban már olyan információk jelentek meg, melyek szerint a nagy európai bankok próbálják puhítani az EB-t, hogy ne legyen velünk túlzottan szigorú, ugyanis Orbán szavaiból arra következtetnek, hogy ha nem enged nekünk az EU, akkor annak megint ők isszák meg a levét.
Egyelőre tehát az látszik, hogy sokféle lobbiérdek próbálja befolyásolni a Bizottságot. Az biztosnak tűnik, hogy egyértelműen pozitív üzenetekre nem igazán számíthatunk, meglepő lenne például, ha Brüsszel nem tenné szóvá, hogy az eredeti terveknek megfelelően nem felezi meg jövőre a bankadót a kormány. Ettől persze még jósolhatnak 3 százalék alatti hiányt, legfeljebb az elemzésben kiemelik majd, hogy a kiigazítás szerkezetével nem értenek egyet.
Beke Károly
mfor.hu
