Annika Breidthardt, az Európai Bizottság gazdasági kérdésekben illetékes szóvivője elmondta, hogy a felek számos dokumentumot küldtek egymásnak, ami "már jó jel". Hozzátette azonban, hogy a megállapodást még nem sikerült megkötni. A szóvivő azt nem volt hajlandó megerősíteni, hogy a görög kormánytól kaptak egy új tervet.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kedden jelentette be, hogy kormánya az éjszaka "egy átfogó tervet" terjesztett a nemzetközi hitelezők elé. Ciprasz realistának nevezte a 46 oldalas dokumentumban foglalt javaslatokat, amelyekben "súlyos engedményeket" tettek a hitelezőknek.
Egy névtelenül nyilatkozó euróövezeti tisztségviselő közölte, hogy az új görög javaslatok elégtelenek, és hivatalosan nincsenek napirenden. A görög kormány nem tett jelentős engedményeket a fő vitás kérdésekben, így a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac reformját, a költségvetési célszámokat és a közalkalmazotti létszámot illetően.
Az új görög tervről szóló hírek azt követően láttak napvilágot, hogy Berlinben hétfő éjjel előre nem bejelentett tanácskozást tartottak a görög helyzetről a Görögországot mentőhitelekkel támogató intézmények - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - vezetői, valamint a német kancellár és a francia államfő.
A Reuters hírügynökség jól tájékozott forrásra hivatkozva kedd délután arról számolt be, hogy a nemzetközi hitelezők az utolsó simításokat végzik egy megállapodástervezeten, amelyet aztán átadnak a görög kormánynak.
A francia elnöki hivatalból kiszivárgott információk szerint vannak bizonyos nézetkülönbségek a hitelezők között is. Görög tisztségviselők szerint az IMF képviseli a legkeményebb álláspontot, nyugdíjcsökkentést követelve és a kollektív szerződések visszaállítása ellen fellépve, míg egyes euróövezeti kormányok magánbeszélgetésekben azzal vádolták az Európai Bizottság elnökét és gazdasági biztosát, hogy túl engedékenyek Athénnal szemben.
A görög központi bank vezetője kedden arra kérte a Ciprasz-kormányt, hogy tartsa bent az országot az euróövezetben, ne hagyja veszendőbe menni a lakosság által az utóbbi években meghozott "hatalmas áldozatokat". Jánisz Szturnarasz a brit Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - konferenciáján úgy vélekedett, hogy egy tisztességes kompromisszum révén hamarosan megállapodásra jutnak a felek. A görög bankár arra számít, hogy a hitelezők engednek az elsődleges költségvetési többlet célszámait illetően, a görög kormány pedig cserébe több reformot hajt végre.
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke egy keddi televíziós nyilatkozatban elismerte, hogy egyre több jel utal arra, hogy a görög kormány meg akar állapodni. Hozzátette: ehhez azonban szükség van arra, hogy a görög kormány elismerje szavazóinak, nem lesz képes minden választási ígéretét betartani. Dijsselbloem reméli, hogy a következő napokban további előrelépések lesznek a tárgyalásokon, de az még elméletileg sem lehetséges, hogy a görögök a héten pénzhez jussanak. Ezt azzal indokolta, hogy ha az athéni kormány és a nemzetközi hitelezők megállapodnak a héten, az alkura még az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának is áldását kell adnia.
Az értékpapír- és pénzpiacok feszülten várják a fejleményeket, mivel már csak három nap van hátra a Görögország előtt álló újabb erőpróbáig. Június 5-én, pénteken mintegy 300 millió eurót kell törlesztenie Görögországnak az IMF felé, összességében pedig június 19-ig négy részletben 1,5 milliárd eurót kell átutalnia az IMF-nek. A görög államkincstár viszont kong az ürességtől, pedig az athéni kormánynak június 12. és 30. között további 5,2 milliárd dollár értékű kincstárjegyet kell megújítania, valamint ki kell fizetnie a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét, nagyjából 2,2 milliárd eurót.
Egy görög kormányzati tisztségviselő jelezte, hogy pénteken törlesztik az esedékes adóssághányadot az IMF-nek, ha a héten megállapodnak a hitelezőkkel. Bár nyíltan nem mondta ki, ezzel azt sugallta, hogy egyezség híján nem fizetnek.
MTI
