2007. július 25. 08:46

Csupán négy Eu-n belüli országban alacsonyabb a társasági adó kulcsa, mint Magyarországon, de a működőtőke beáramlásra mindez kevés hatást gyakorol, derül ki a Deloitte 2007-es társasági adó felméréséből.

A 207 országra kiterjedő felmérés részletessége és kronologikus összehasonlítása általános képet ad arról, hogy országonként milyen stratégiát követnek a gazdaság-élénkítés és befektetés ösztönzés területén, illetve arról, hogy milyen módon próbáljak egyensúlyban tartani költségvetésük bevételi oldalát.

Ugyanakkor a társasági adókulcsok alakulása önmagában nem ad átfogó képet egy adott ország adópolitikájáról. Ennek oka az, hogy országonként eltérő az adóalap kiszámításának módszere, ami az összehasonlításokat nagymértékben megnehezíti. A Deloitte felmérésének nagy értéke, hogy segítségével bizonyos tendenciák rajzolódhatnak ki, illetve a kronologikus összehasonlítások lehetőséget adnak bizonyos következtetések levonására is. A két legújabb EU tag, Bulgária és Románia például az elmúlt négy év során fokozatosan csökkenti társasági adókulcsait, Bulgária 19,5 százalékról 10 százalékra, míg Románia 25-ről a magyarországival megegyező 16 százalékra. Az ő esetükben az adócsökkentésnek minden bizonnyal a befektetés ösztönzés volt a célja.

A magyar 16 százalék továbbra is az alacsony társasági adókulcsok körébe tartozik, az EU-n belül csak Bulgária, Ciprus, Írország és Lettország "előzi meg" Magyarországot. "Az alacsony társasági adókulcs önmagában nem feltétlenül hat ösztönzőleg a befektetésekre. Fontos azt is megnézni, hogy az adó alapja milyen módon kerül kiszámításra. Itt az egyes országok eltérő kedvezményeket alkalmaznak, például Magyarország a kutatás-fejlesztési költségeket kétszer engedi érvényesíteni adózási szempontból, ezáltal arra ösztönözve a vállalkozásokat, hogy hazánkban végezzenek ilyen tevékenységet" - mondta Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adó partnere.

Ugyan az Európai Unióban a Bizottság részéről törekvés van arra, hogy egységes társasági adóalapot (de nem egységes adókulcsot) hozzanak létre, kétséges, hogy ennek lesz-e kézzel fogható eredménye, hiszen a tagállamok szeretnék megőrizni azon képességüket, hogy olyan adórendszert működtessenek, amely gazdaságpolitikai céljaikat támogatja. Nyilvánvaló, hogy egy egységes társasági adóalap e törekvésükben nagy mértékben korlátozná a tagállamokat. További kérdés lehet, hogy mennyire lehet egységes és verseny semleges egy olyan társasági adórendszer, ahol az adóalap ugyan harmonizálva van, de az adó kulcsok eltérhetnek.

Fontos megjegyezni azt is, hogy önmagában a társasági adó mértéke nem határoz meg befektetetési döntéseket, hiszen például Kínába vagy Indiába, a magas társasági adókulcs ellenére is, rendkívül nagy a működőtőke beáramlás.

A kronologikus összehasonlítás alapján megállapítható, hogy az országok jellemzően szinten tartják, vagy csökkentik társasági adókulcsaikat. A 207 országból mindössze 6 (Grönland, Kuvait, Luxemburg, Holland Antillák, Fülöp-szigetek, Sri Lanka) olyat találunk, amely 2004 és 2007 között emelte, még ha kis mértékben is, társasági adókulcsát. A legdrasztikusabb változás Kuvaitban történt, ahol a 2004-es 0 százalék 2007-re 0-55 százalékra módosult.

Menedzsment Fórum