Mint korábban írtuk, hétfő délelőtt 10-től taxisok állnak blokádot Budapest belvárosában, hogy így tüntessenek az Uber alternatív személyszállító működése ellen. A be nem jelentett demonstrációval követelik, hogy a kormány minél előbb szigorítsa („azonnal tiltsa be”) a magán személyszállító cégek működési feltételeit.
Az okostelefon-alkalmazáson alapuló fuvarmegosztó szolgáltatások számos országban a felügyeleti szervek és a megélhetésüket féltő taxisok hangos ellenállásába ütköztek. Indonéziában például Uber-sofőrök autóit kobozták el, Amszterdamban házkutatást tartottak az Uber helyiségeiben, Franciaországban, Németországban és Belgiumban pedig betiltották az Uber egyes szolgáltatásait.
Az egyes országok és lakóik eltérő módon reagáltak a fuvarmegosztók jelenlétére. Voltak helyek, ahol egyszerűen betiltották a szolgáltatást, máshol olyan jogszabályokat hoztak, amelyek szerint a szolgáltatás maga üzemelhet, ám az uberes sofőrökre a taxisokra irányadó szabályok vonatkozóak. Ez utóbbi a jogi helyzet jelenleg Magyarországon is.
Korábban több országban is történtek már tüntetések az alternatív személyszállítók ellen. Tavaly szeptemberében Pozsonyban a taxisok az Európa több országában már korlátozott alternatív személyszállító szolgáltatás betiltását követelték, mondván, hogy az Uber diszkriminálja a hagyományos taxiscégeket és ösztönzi a feketegazdaságot is.
Franciaországban is hangos tüntetésekkel és blokáddal adtak hangot a taxisok a nem tetszésüknek. Az ország korábban igen keményen fellépett a cég ellen, ugyanis tavaly nyáron őrizetben vették az Uber két vezetőjét megtévesztő kereskedelmi gyakorlat, a taxis hivatás törvénytelen űzésében való bűnrészesség és törvénytelen adatkezelés gyanúja miatt. Ezen felül tavaly nyárig 202 Uber-sofőrt ítéltek pénzbírságra, egy ember 15 napi felfüggesztett börtönbüntetést kapott és 79 eljárás van folyamatban összesen.
Boris Johnson londoni polgármester szerint az innovatív változásokat nem lehet megállítani, és ezek a szolgáltatások elengedhetetlenül negatív hatással lesznek a hagyományos taxi iparra. A tavaly októberi angol bírósági ítélet jogilag is megerősítette az innováció támogatását a szigetországban. A fuvarmegosztó szolgáltatás úgy folytathatja tevékenységét, ahogy azelőtt, így nem irányadóak rá a taxisokra vonatkozó előírások. Angliában a keresleti oldal is indokolja a szolgáltatás támogatását, ugyanis egymillió regisztrált felhasználója és 18 ezer sofőrje van az Ubernek. Amin lehet azonban változtatni a polgármester szerint az, hogy egyenlő feltételekkel történjen meg a verseny.
Legendás autók kerültek kalapács alá
A magyar kormány tavaly júniusban – jórészt az alternatív személyszállításból fakadó nyomásra adott válaszként - fogadta el az új taxisrendeletet, amely 2018. január 1-től lép hatályba, de annak a fuvarmegosztókra vonatkozó rendelete már jóval hamarabb, tavaly júliustól életbe lépett. A kormányzati szabályozás értelmében az Uber és egyéb fuvarmegosztó alkalmazásokkal csak sárga taxikkal és a hatóságilag meghatározott árszabályozással lehet utazni (450 forintos alapdíj és kilométerenként 280 forintos díj).
Ezzel a rendelettel tehát gyakorlatilag betiltották az Ubert, ami széles fogyasztói rétegeket háborított fel. A városban azonban továbbra is szállítanak az uber-sofőrök a korábban megszokott módon és a szolgáltatás töretlen népszerűségnek örvend.
Az új taxisrendeletet értelmében a fuvarmegosztó vállalkozás sofőrjeit is ellenőrzik a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) taxiellenőrei folyamatos munkarendben, a nap 24 órájában, próbautazásokkal és nyílt ellenőrzésekkel, hogy megvizsgálják, hogy a személy- és taxi szolgáltatók az új rendeleti előírásokat betartják-e. A szabálytalankodók ellen a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) indíthat eljárást, melynek során akár 600 ezer forintos bírságot is kiszabhat, továbbá kitilthatja a forgalomból az engedély nélkül taxizó járművezetők autóját.
A taxisok nem érzik elég keménynek a hatósági fellépést a kiáltványukban megfogalmazott „illegális személyszállítók” ellen, így a demonstráció és a hatósági feljelentések módszerével lépnek fel ellenük. Tavaly nyáron az Uber és a taxisok közötti feszültség tettlegességig is fajult, és taxisok fenyegettek meg baseballütővel egy uberest.
Az Uber társadalmi támogatottságát mutatja az is, hogy az index.hu online szavazása alapján ma délig a válaszolók közül 18,6 ezren mondták, hogy nem értenek egyet a taxisokkal és így tették le a voksukat a szolgáltatás mellett, míg a taxisokkal mindösszesen háromezren vállaltak szolidaritást.
Az Uber jövője meghatározhatja az egész megosztáson alapuló gazdasági modell (sharing economy) jövőjét is egyúttal. A taxizáson túl tehát egy egész gazdasági modell megszilárdulásának alapjai vannak ostrom alatt jelenleg. A sharing economy lényege ugyanis az, hogy a felhasználók megosztják egymással a kihasználatlan kapacitásaikat és erőforrásaikat a fogyasztási igény azonnali felmerülésekor, bizalmi alapon, valamint a fenntarthatóságra törekedve, így kiemelt jelentőség jut a személyes interakcióknak és a közösségiségnek ebben a modellben.
A taxisok pontosan ez ellen a versenyképességi előny ellen ágállnak, mondván, hogy mind az adózás, mind a sofőrök és autók megbízhatósága is kikerült az állami szabályozás homlokteréből a magánszférába. Az Uber azzal ellenérvel, - amit egyébként a korábban már említett brit bírósági határozat és egy kanadai bírói döntés is megerősített - hogy ők nem egy taxis társaság, hanem mindössze egy online platform, amely embereket köt össze, és ahol éppen ezért felhasználók, nem pedig alkalmazottak vannak, így nem eshetnek azonos megítélés és szabályozás alá a taxisokkal.
mfor.hu
