A KT véleményét Kovács Árpád, a szervezet elnöke ismertette szerdán az Országgyűlésben. Reálisnak nevezte a fő makrogazdasági feltételezéseket, hozzátéve, hogy a 2,5 százalékos - azaz az ideinél szerényebb, konzervatív előrejelzésen alapuló - gazdasági növekedés, valamint a háztartások fogyasztásának 3,6 százalékos bővülése elérhető.
A növekedés várható lassulását elsősorban az uniós fejlesztési támogatások csökkenése, és általa a beruházások időleges, valamint a közösségi fogyasztás visszafogása okozza - mondta a KT elnöke, hozzáfűzve, hogy ennek hatását számottevően ellensúlyozhatja a növekedési hitelprogram kkv-szektorra vonatkozó kiterjesztése és a hazai államháztartási forrásokból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések.
Jelezte ugyanakkor, hogy a kitűzött gazdasági növekedéshez a külső feltételek kedvező alakulása is szükséges, vagyis tovább kell erősödnie az Európai Unió gazdaságának, nem mélyülhetnek tovább a geopolitikai konfliktusok és nem gyűrűzhet be a görög adósságválság pénzpiaci hatása. Kedvezően hatna a pénzpiaci forrásbőség fennmaradása, és az olajár viszonylag alacsony szinten való stabilizálódása is - jegyezte meg.
Kovács Árpád szavai szerint a tanács úgy ítélte meg, hogy a 2016-os költségvetés adó- és járulékbevételei az adórendszer viszonylagos stabilitását tükrözik és reális alapon tervezettek. Ez utóbbit megalapozza a gazdasági növekedés, nemkülönben a lakosság fogyasztásának várt bővülése - tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy mások mellett a foglalkoztatás és a fogyasztás bővülése, a gazdaság fehérítését, az adóellenőrzések hatékonyságának javítását célzó kormányzati intézkedések lehetőséget nyújtanak az adókulcsok mérséklésére, ami a személyi jövedelemadó, az áfa, az illetékek és a pénzintézetek különadója tekintetében is látható.
A tanács azt is megállapította, hogy az államháztartás 2016-os - uniós módszertan szerint számított - 2 százalékos GDP-arányos hiánycélja összhangban van a 2015-2018-as konvergencia programban foglaltakkal, valamint a tervezetben bemutatott gazdasági folyamatokkal, az erre alapozott bevételi és kiadási előirányzatokkal. A KT a kiadások tervezését az államháztartás egyensúlya javításának követelményével összhangban lévőnek találta.
A szervezet elnöke kiemelte azt is, hogy a javaslat szerint az államadósság-mutató 74,3 százalékról 2016 végére 73,3 százalékra csökken, vagyis teljesül az alaptörvény követelménye. A KT határozott elkötelezettséget lát a konvergencia programban arra, hogy az államadósság GDP arányában kifejezett mutatója 2018-ra 70 százalék alá süllyedjen - jelentette ki.
A tanács felvetéseire érkezett kormányzati válaszokkal összefüggésben üdvözölte, hogy a kormány kezdeményezni fogja a stabilitási törvény módosítását az adósságképletre vonatkozóan annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést erőteljesebben támogató költségvetési politika valósuljon meg az államadósság csökkentése mellett. Azt ugyanakkor hiányolta, hogy a társasági adó egységes mértékére vonatkozó rendelkezéssel való összhang megteremtése nem szerepel a válaszok között. Kovács Árpád méltatta azt is, hogy a kormány 30 milliárd forinttal, 100 milliárd forintra emelte az országvédelmi alap előirányzatát, továbbá megnövelte a vagyonértékesítésből származó bevétel, valamint egyes adónemek előirányzatát.
MTI
