2011. május 21. 09:10

A londoni Európai Újjáépítési és Beruházási Bank (EBRD) igazgatósága július végéig dolgozza ki határozatait és ajánlásait arról, hogy a szervezet kiterjessze a tevékenységi területét a Közel-Kelet és Észak-Afrika térségére, közölte a szervezet szombaton. A döntést még a bank mind a 63 részvényesének jóvá kell hagynia.

Egyiptom számít a partnerségre

Az EBRD közleménye szerint a szervezet elnöke, Thomas Mirow a kazah fővárosban, Asztanában pénteken kezdődött kétnapos közgyűlésén jelezte, hogy az Észak-Afrikába és a Közel-Keletre szánt befektetések összege elérheti éves szinten a 2,5 milliárd eurót.

Egyiptom korábban már hivatalosan kérte, hogy váljon a bank működési területének részévé, Marokkó pedig "erőteljes érdeklődésének" adott hangot, s közölte, hogy szívesen fogadna az EBRD által finanszírozott beruházásokat.

Thomas Mirow azt mondta: "újra történelmi változásoknak lehetünk szemtanúi, ezúttal az arab világban és Észak-Afrikában". Hozzátette: az EBRD nem csak megfigyelőként vizsgálja a folyamatokat, már korábban felmerült, hogy a szervezet terjessze ki tevékenységéi mandátumát az észak-afrikai térségre.

Az integráció jelentőségéről szólva Thomas Mirow azt mondta: ugyan az egyes országok gazdaságának nemzetközi integrálódása kockázatforrássá és a válságok okozóivá is vált, azonban a pénzügyi globalizáció továbbra is a növekedés hajtóereje marad.

A részvényesekre várnak

A következő hetekben várhatóan olyan, a szervezet alapító okiratának módosításával összefüggő ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek lehetővé teszik a tevékenységi terület kiterjesztését.

A kiterjesztés nem veszélyeztetheti a bank tevékenységét a korábbi kedvezményezett országokban, és nem igényel további tőke-hozzájárulást a részvényesek részéről. Biztosítani kell azt is, hogy a mandátum kiterjesztésével a bank más pénzügyi intézményekkel összehangoltan működjön a térségben annak érdekében, hogy a lehető legjobban használja fel a részvényesek hozzájárulását - derül ki a közleményből.

Az igazgatóság egyebek mellett mérlegeli azt is, hogy milyen lépésekkel lehet a kezdeti beruházásokat a lehető leggyorsabban beindítani.

Az EBRD jelenleg 61 részvényes ország, valamint két kormányközi szervezet, az EU és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdona, és a bank tevékenységi területéhez, amely Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjed, jelenleg 29 ország tartozik.

Ismét nyereséges a bank

Két veszteséges év után, 2010-ben ismét nyereséges volt az EBRD, amely 1,4 milliárd euró profittal zárta az évet. A 2010-ben aláírt új programok száma csaknem negyedével, az előző évi 311-ről 386-ra - minden eddiginél magasabbra -, a befektetések összértéke pedig 7,9 milliárd euróról ugyancsak példátlan szintre, 9,0 milliárd euróra emelkedett.

A tavalyi eredményekről szólva az elnök azt mondta: a "korai átalakuló országokban" a befektetések értéke 80 százalékkal 920 millió euróra nőtt, összesen 114 projekttel. A Nyugat-Balkánon a bank 71 projektet finanszírozott tavaly, ez 39 százalékos növekedés 2009-hez képest, értékük először érte el az 1 milliárd eurót. A fenntartható energia témában kezdeményezett programok keretében a befektetések értéke 64 százalékkal 2,2 milliárd euróra nőtt tavaly. Magyarországnak a bank tavaly 11 programra összesen 168 millió euró új folyósítást írt alá.

Európa már "felnőtt"

Az EBRD 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.

A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot.

MTI/mfor.hu