Az IMF jelenleg mintegy 250 milliárd dolláros támogatási alappal rendelkezik, és ebből nyitott meg hitelkereteket mintegy 48 milliárd dollár értékben Magyarországnak, Lettországnak, Izlandnak, Pakisztánnak és más országoknak. Félő, hogy az IMF rendelkezésére álló összegek elégtelennek bizonyulnak, ha további országok is bajba jutnak. Barroso sajtóértekezletén elmondta, hogy az EU vezető döntik majd el az unió IMF-hez való hozzájárulásának mértékét csütörtöki és pénteki brüsszeli tanácskozásukon.
Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a 27 tagú EU az eddig elhatározottak értelmében a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 3,3-4 százalékát költi gazdaságélénkítési csomagokra. "Ha a tagállamok abban a helyzetben vannak, hogy ennél többet is tegyenek, akkor tegyenek többet" - fogalmazott Barroso.
"Polgáraink most már nem szavakat akarnak hallani, hanem tetteket akarnak látni" - jegyezte meg. Kiemelte, hogy intézkedéseket kell hozni a pénzügyi piacok ellenőrzését illetően, valamint elő kell mozdítani a bankok hitelezési hajlandóságát és képességét, meg kell erősíteni az elfogadhatatlan magatartás szankcionálását. "Az nem megy, hogy a nyereséget privatizáljuk, a veszteséget pedig államosítsuk" - jelentette ki.
Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy a gazdasági és pénzügyi ösztönzőknek szociális aspektusuk is van. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államokban és Ázsiában nem létezik olyan kiterjedt jóléti rendszer, mint amilyen Európában ismert.
Philippe Maystadt, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke, aki Barroso társaságában vett részt a sajtótájékoztatón az Európai Bizottsággal való találkozója után, bejelentette: több pénz áll majd a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, valamint emelik a megújuló energiával kapcsolatos projektek pénzügyi ösztönzését. Arra is készülnek, hogy tovább bővítik a nehéz pénzügyi helyzetbe került tagországok megsegítésére szánt alapot, amelyből eddig Magyarország, Lettország és Románia részesült.
MTI/Menedzsment Fórum
